"Inclusion of and discrimination against migrants in Europe" című EQUINET konferencia

A rendezvény célja az Európai Unióban élő bevándorlók és menedékkérők elleni gyűlölet-bűncselekmények és diszkrimináció természetének tanulmányozása, az ezzel kapcsolatos jogi fellépés lehetőségeinek és az egyenlő bánásmód szervek szerepének megismerése volt. Emellett felmerült, mit tehetnek az Equinettel együttműködő intézmények a nemzetközi, európai uniós és nemzeti szinten a bevándorlók és menedékkérők minél sikeresebb és gyorsabb integrációja érdekében.


Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének december 6-án bemutatott, az európai uniós kisebbségekről és megkülönböztetésről szóló - közel 25.000 állampolgár bevonásával készült - tanulmánya kiemeli, hogy a válaszadók 38 százalékát érte hátrányos megkülönböztetés az elmúlt öt évben Európában: ez különösen az észak-afrikaiakat (45 százalék), a romákat (41 százalék) és a Szaharától délre fekvő országokból származó afrikaiakat (39 százalék) érintette. A hátrányos megkülönböztetés a munkakereséssel összefüggésben volt a legnagyobb (29 százalék).
A második generációs bevándorló válaszadók 31 százaléka tapasztalt az elmúlt évben gyűlölet motiválta zaklatást, és ezeknek a felét az elmúlt évben legalább hatszor zaklatták. Az általános népességhez (74 százalék) viszonyítva kevesebb kisebbséghez tartozó személy (61 százalék) végzett legalább középiskolai felsőbb osztályt, ami csökkenti a foglalkoztatási esélyeiket - szögezte le az ügynökség.
A felmérés szerint a kisebbséghez tartozók körében nagyobb a közintézményekbe vetett bizalom a többségi lakossághoz képest, és nagy részük szoros kötődést érez az ország iránt, amelyben lakik. Nagyfokú nyitottságot mutatnak továbbá a többi etnikai csoport irányába. Ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás vagy az erőszak hatása is egyértelműen látszik: az áldozattá válók kevésbé bíznak a közintézményekben és kisebb kötődést éreznek a lakóhelyük szerinti ország iránt.
Uniós átlagban az etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetések 88 százalékát, a gyűlölet motiválta zaklatások 90 százalékát és a gyűlölet motiválta erőszakos esetek 72 százalékát nem jelentették be, és az áldozatok "sokkal nagyobb fokú megszólítására van szükség" ahhoz, hogy jelenteni merjék az incidenseket. Mindeközben a bűnüldöző és az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek megfelelő eszközökre van szükségük ahhoz, hogy a bejelentett problémákat hatékonyan tudják kezelni.
A konferencia céljai a következők voltak:
- Megismerni a bevándorlók és menedékkérők elleni gyűlölet-bűncselekmények és diszkrimináció természetét, az ezzel kapcsolatos jogi fellépés lehetőségeit és az egyenlő bánásmód szervek szerepét; 
- Áttekinteni, mit tehetünk nemzetközi, európai uniós és nemzeti szinten a bevándorlók és menedékkérők minél sikeresebb és gyorsabb integrációja érdekében;
- Az érintett csoportokkal foglalkozó szervezetek tapasztalatainak és jó gyakorlataik megismerése, a továbblépés lehetőségeinek vizsgálata.
A konferencia megállapításairól hamarosan részletes posztban adunk tájékoztatást.
További információk és háttéranyagok elérhetősége.