A biztoshelyettes az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága Köznevelési és Kulturális Albizottságának ülésén

Szalayné Sándor Erzsébet a​ Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága Köznevelési és Kulturális Albizottságának ülésén prezentálta a ​kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban résztvevő tanulók osztályzatainak beszámításának kérdésében az ombudsmannal közösen készített jelentését. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban vendégtanulóként érdemjegyet szerzett tanulók értékelésének az általános iskolai bizonyítványokba történő bejegyzését szabályozó jogszabályi rendelkezések nincsenek teljes mértékben összhangban egymással az érdemjegyek "beszámítása" illetve "bejegyzése" vonatkozásában. Jelezte, hogy bár a vizsgálat alapjául szolgáló konkrét szülői panasz az EMMI illetve a KLIK megkeresése után rendeződött, a fenti jogszabályi inkoherencia illetve az iskolavezetők és a szülők pontos tájékoztatásának hiánya jogbizonytalanságot okoz és a nemzetiségi anyanyelven történő oktatáshoz való alkotmányos alapjog sérelmét eredményezheti.

Az ülésen szintén megjelent Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár és munkatársai válaszukban úgy vélték, hogy a felmerült egyedi konkrét probléma az illetékes intézményvezető téves jogértelmezéséből eredt, azonban a kérdés jogszabálymódosítás nélkül rendezhető az intézményvezetők részére küldendő jogszabálymagyarázó tájékoztató anyag kiküldésével, melynek elkészítésére ígéretet tett.

Kakukné dr. Partics Krisztina a  Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola igazgatója hozzászólásában elmondta, hogy a jelentés alapjául szolgáló probléma nem egyedi jellegű, a kiegészítő Nemzetiségi nyelvoktatásban résztvevő tanulók szülei rendszeresen jelzik, a vendégtanulóként szerzett érdemjegyeknek a bizonyítványba történő bejegyzésével kapcsolatos problémákat.

A nemzetiségi biztoshelyettes ezt követően ismertette az albizottság tagjaival és a meghívott vendégekkel a roma holokauszt oktatásának társadalmi szemléletformáló szerepéről és hazai helyzetéről szóló, frissen kiadott elvi állásfoglalását. Elmondta, hogy a szakmai anyag megjelentetését alapos és körültekintő előkészítő munka előzte meg, amely történelmi tények bemutatásán túl kiterjedt a roma holokauszt oktatása Magyarországi szabályozási környezetének elemzésére, az állásfoglalás témájához közvetve és közvetlenül kapcsolódó magyar ombudsmani tevékenységre, illetve a roma holokauszt formális és nem formális oktatásban való megjelenésének vizsgálatára valamint a nemzetközi és hazai jó gyakorlatokra.