A nemzetiségi biztoshelyettes 2/2020. elvi állásfoglalása a 2021. évi népszámlálás előkészítését és végrehajtását érintő, nemzetiségi jogi vonatkozású kérdésekről

Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes 2020. április 14.-én kiadta 2/2020. számú elvi állásfoglalását a 2021. évi népszámlálás előkészítését és annak végrehajtását érintő, nemzetiségi jogi vonatkozású kérdésekről.
 
A nemzetiségi biztoshelyettes az állásfoglalást abból a célból adta ki, hogy a 2021. évi népszámlálás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban a nemzetiségi jogterületet érintően felmerült komplex kérdéseket árnyaltan és objektív szakmai szempontokra alapozva bemutassa.
 
A népszámlálás adatai elvi és gyakorlati szempontból is rendkívül fontosak a nemzetiségi jogterület érintettjei számára. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a Magyarországon élő természetes személyekről felvett adatok valós, megbízható és minél árnyaltabb képet mutassanak a hazánkban élő tizenhárom nemzetiségi közösség komplex helyzetéről.
 
A népszámlálás számos, a nemzetiségi közösségek tagjait megillető alapvető jogot érint. Ebbe körbe tartozik a nemzetiségi önazonosság szabad vállalásához és megőrzéséhez való jog, a magánszférához és a személyes, illetve személyes különleges adatok védelméhez való jog, valamint a nemzetiségi önkormányzatok létrehozásának joga. A népszámlálással összefüggő adatgyűjtésre és adatfeldolgozásra vonatkozó hazai és nemzetközi adatvédelmi szabályok elvi állásfoglalásban történő széleskörű bemutatásának célja a hazai nemzetiségi közösségek számára alapos és hiteles áttekintést nyújtása a 2021. évi népszámlálás folyamatáról.
 
Az eljárása során az információgyűjtés módszere alapvetően a nemzetiségi közösségek képviselőivel és szakembereivel folytatott intenzív szakmai egyeztetések sora, továbbá az érintettek írásbeli megkeresése útján történt. Ennek keretében a nemzetiségi biztoshelyettes tájékoztatást kért az országos nemzetiségi önkormányzatoktól és az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságától a korábbi népszámlálásokkal kapcsolatos tapasztalataikról, a felmerült nehézségekről, a nemzetiségi közösségek részéről megfogalmazott konkrét problémákról, igényekről és javaslatokról. Ezzel párhuzamosan megkereste a Központi Statisztikai Hivatal elnökét és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, akikkel személyes szakmai egyeztetést is folytatott. Az állásfoglalás érinti a hazai és nemzetközi példákat, így többek között a releváns hazai és európai uniós jogszabályokat, nemzetközi szerződéseket, nemzetközi ajánlásokat, illetve a témában készült egyes tudományos értekezéseket is.
 
A nemzetiségi biztoshelyettes vizsgálata során az alábbi témaköröket tekintette át tematikusan:
 
A népszámlálás anonimitása:
  • a családi- és utónév, mint kötelezően felveendő adatkör kérdése;
  • a felvett adatkörök (családi- és utónév és nemzetiségi kötődésre vonatkozó adatok) összekapcsolhatóságának kérdése;
  • a népszámlálás adatvédelmi kérdései.
A népszámlálás nemzetiségi kötődést vizsgáló kérdéseinek meghatározása, különös tekintettel a „családi, baráti közösségben használt nyelvre” vonatkozó adatok felmérésének szükségességére.
 
Nemzetiségi anyanyelvhasználat a népszámlálás során:
  • a népszámlálási kérdőívek nemzetiségi nyelvű előállításának kérdései.
A nemzetiségi önkormányzatok részvétele a népszámlálás előkészítésében, végrehajtásában:
  • a nemzetiségi közösséghez tartozók szervezett tájékoztatása a népszámlálásról és annak technikai megvalósításáról;
  • a népszámlálás adatfelvétele (nemzetiségi kötődésre való rákérdezés);
  • a számlálóbiztosok kiválasztásának módszere.
Eljárása során a nemzetiségi biztoshelyettes a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási gyakorlatával, valamint a 2021. évi népszámlálás előkészítésével és tervezett végrehajtásával összefüggésben strukturális problémát nem tárt fel. Mindazonáltal számos olyan gyakorlati kérdést vizsgált, amelyek döntő mértékben befolyásolhatják a 2021. évi népszámlálás előkészítését, végrehajtását és következményeit. 
 
Javaslataival a nemzetiségi biztoshelyettes felhívta az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságát és az országos nemzetiségi önkormányzatokat, hogy a 2021. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása során fokozottan érvényesítsék a haza nemzetiségi közösségek jogait. Az állásfoglalás a Központi Statisztikai Hivatalnak számos ajánlást tett, amelyek részben a vonatkozó adatvédelmi szabályok betartására, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal való együttműködésre, részben a népszámlálás módszertani és technikai megvalósítására vonatkoznak. A nemzetiségi biztoshelyettes mind a Magyarországi nemzetiségi közösségek képviselőit, mind pedig a Központi Statisztikai Hivatalt folyamatos és szoros együttműködésre kérte fel. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak címzett javaslatában a nemzetiségi biztoshelyettes arra kérte a hatóságot, hogy az a 2021. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása során kísérje kiemelt figyelemmel a nemzetiségi vonatkozású adatkezelés szakszerűségét és jogszerűségét.
 
Az elvi állásfoglalásban megfogalmazott javaslatok figyelmen kívül hagyása a nemzetiségi jogok sérelmével járhat.
 
Az elvi állásfoglalás teljes szövege itt elérhető.