A nemzetiségi ombudsmanhelyettes 3/2020. számú elvi állásfoglalása a romák történelmének iskolai tantervekbe és tananyagokba történő szakszerű és hatékony beemeléséről

Hazánkban az Európában is egyedülálló nemzetiségi köznevelési intézményrendszer biztosítja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi közösségek tagjai és gyermekei a nemzetiség nyelvének tanulása, a nemzetiség nyelvén való tanulás, az egyes nemzetiségi közösségek történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerése segítségével megtalálják, megőrizzék és fejlesszék identitásukat.
 
Tekintettel arra, hogy a Magyarországon elismert tizenhárom nemzetiségi közösség az Alaptörvény értelmében államalkotó tényezőnek minősül, természetes igény, hogy a nem nemzetiségi tanrendű intézmények diákjai is megismerhessék a nemzetiségek múltját és jelenét, valamint az egymást gazdagító közös történelmet és közös művészeti, kulturális és társadalmi örökséget. A hazai nemzetiségi közösségek, így a romák történelmének beemelése a közoktatási rendszerbe különleges kihívást jelenthet a Nemzeti alaptanterv kidolgozóinak, a tankönyvet író szakembereknek és a pedagógusoknak egyaránt.  
 
Az elvi állásfoglalás középpontjában kiemelten a roma nemzetiség több szempontból is speciális jellegű történelmének oktatásával összefüggő kérdések állnak. A roma közösségekben a történelem és a kollektív emlékezet szóbeli közvetítéssel hagyományozódott generációról generációra, így történelmük szakaszai esetenként hiányosan, illetve helyenként tévesen dokumentáltak, a hiteles szakértői rekonstrukció és történetírás csak igen későn kezdődött meg és teljesedett ki. Ráadásul a roma közösséggel kapcsolatos – sok esetben előítéletes, kirekesztő vagy ellenséges – narratívát is kritikusan és komplexen kell kezelni, biztosítva, hogy a történelem és az állampolgári ismeretek tananyagai egyértelművé tegyék: az európai társadalmak történetének alakulását a roma emberek és embercsoportok mindennapi tettei és hozzáállásuk is alakította. 
Jelen elvi állásfoglalás kiadásának elsődleges célja, hogy a hazai szakmai közönség számára bemutassa az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2020)2 számú ajánlását, amely iránymutatást ad és konkrét megoldási lehetőségeket kínál a romák történelmének és kultúrájának az iskolai tantervekbe és tananyagokba való beillesztésével kapcsolatban. Az Európa Tanács ajánlása a maga nemében egyedülálló gyűjteménye a területen megtenni szükséges intézkedéseknek, ezért az a szakmai közönség, a döntéshozók és a közvélemény figyelmére egyaránt érdemes. Az ajánlás ösztönözni kívánja a roma történelem – kiemelten a roma holokausztra történő emlékezés – beépítését az iskolai tantervekbe és tananyagokba annak érdekében, hogy valamennyi tanuló történelmi tudatosságát fejlessze, és hozzájáruljon a roma identitás vállalásához, fokozza annak megértését, ezzel pedig az iskolákban a tolerancia és a tisztelet kultúráját építse.
 
A Magyarországot is magában foglaló, összesen 47 európai államot tömörítő Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott dokumentum megfelelő kereteket is javasol az érintettek számára, így szorgalmazza, hogy a tagállamok kormányai, kellő figyelemmel az alkotmányos rendszerükre, valamint nemzeti, regionális és helyi politikájukra, körülményeikre és felelősségükre, különösen az alap-, közép- és felsőoktatás területén:
- hajtsák végre a függelékben szereplő alapelveket és javasolt intézkedéseket;
- hívják fel az oktatási minisztériumok és más érdekelt felek, különösen a nemzeti, regionális vagy helyi oktatási testületek figyelmét erre az ajánlásra;
- fordítsák le ezt az ajánlást a tagállamok hivatalos nyelveire; és
- öt év múlva, majd azt követően hasonló időközönként vizsgálják meg annak végrehajtását.
 
A tényszerű tájékoztatás érdekében és az előítéletesség csökkentése szempontjából rögzíthető, hogy a romákra vonatkozó ismeretek megfelelő tankönyvi megjelenítése Magyarországon már elindult, bár a közösség történetének egyelőre inkább csak mennyiségi, mintsem tartalmi-minőségi formájával találkozunk. Az állásfoglalás bizakodó abban a tekintetben, hogy az elindult folyamatok nem zárultak le, és a tankönyvfejlesztések figyelemmel lesznek az állásfoglalásban ismertetett nemzetközi ajánlás elvi és gyakorlati javaslataira, illetve a nemzetiségek, azon belül pedig a romák történetét bemutató tankönyvek tartalmi, minőségi megjelenítését elősegítő konstruktív kritikákra.
 
A romák valós történelmének megismerése érdekében az Európa Tanács ajánlásának arra vonatkozó javaslata is támogatásra méltó, mely szerint megfelelő képzések szükségesek a roma történelem és kultúra szakértőinek, tudományos kutatóinak bevonásával a tanárok, nevelők, iskolaigazgatók, továbbá az oktatásért felelős kormányzati szervek dolgozói számára is.
 
Az elvi állásfoglalás az Európa Tanács ajánlásának hivatalos magyar nyelvű változatát teljes egészében közzéteszi, ezen kívül részletesen bemutatja a roma történelem és kultúra oktatásának magyarországi szabályozási környezetét és gyakorlatát, a témakörrel kapcsolatos tudományos kutatásokat és megállapításokat, továbbá az ajánlás témájával összefüggő eddigi ombudsmani és ombudsmanhelyettesi tevékenységet.
 
A dokumentum felhívja az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkárának, valamint a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárának figyelmét az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlására, azzal, hogy az érintett szervekkel, intézményekkel, szakemberekkel együttműködve fontolják meg az ajánlás javaslatainak a Nemzeti alaptantervbe, a kerettantervekbe, a felsőoktatás keretében folyó pedagógusképzésekbe, egyéb továbbképzésekbe történő beépítését, felhasználását, a hazai jogszabályi környezethez adaptálva.
 
Az elvi állásfoglalás teljes szövege itt olvasható.