A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes közleménye a tatárszentgyörgyi gyilkosságok tizenegyedik évfordulóján

2009. február 23-án, pontosan tizenegy évvel ezelőtt a huszonhét éves Csorba Róbertet és négy és féléves kisfiát saját házuk udvarán hidegvérrel lelőtték. Az áldozatok egyetlen bűne az volt, hogy romának születtek.

A 2008-2009-es, romák sérelmére elkövetett gyilkosságsorozat a második világháborút követően hazánk legsúlyosabb gyűlölet-bűncselekménye volt. A két év leforgása alatt rasszista indítékkal elkövetett támadássorozatnak hat halálos áldozata, valamint öt súlyos sebesültje és számtalan sértettje volt, az elkövetők válogatás nélkül támadtak meg nőket és gyermekeket is.  A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság a támadássorozat hetedik állomása volt.

A mai napon, az emlékezés fontossága mellett, arra is szükségesnek tartom felhívni a figyelmet, hogy a rasszista indítékból elkövetett fizikai atrocitások megjelenését általában megelőzi, ha a társadalmi érzékenység szintje csökkenni kezd a gyűlöletbeszéddel szemben. Mindannyiunk felelőssége tehát, hogyan szólalunk meg azokról a kiszolgáltatott csoportokról, amelyeket eleve előítéletek vesznek körül. Nem véletlen, hogy a gyilkosságsorozat kapcsán indult büntetőeljárásban annak idején elhangzott ügyészi vádirat is előzményeként említi az online és offline gyűlöletbeszédet.

A rasszizmus, az idegengyűlölet és az azt kifejező gyűlöletbeszéd elterjedése, hétköznapivá válása alapjaiban veszélyeztetik társadalmunk működését, ezért a kirekesztő, megbélyegző, emberi méltóságot sértő magatartások elleni fellépés mindannyiunk kötelessége. Meggyőződésem, hogy a széleskörű és tényszerű tájékoztatás, a nemzetiségi közösségeinkkel közös történelmünk, valamint a magyarországi nemzetiségi, azon belül is a roma kultúra megismerése mindannyiunk közös érdeke. Meggyőződésem továbbá, hogy a megfelelő minőségű oktatás olyan eszközzé válhat Magyarországon, amely nemcsak azt segítheti elő, hogy a roma/cigány közösségek is élhessenek az Alaptörvényben meghatározott önazonosságuk szabad vállalásához és megőrzéséhez való jogukkal, hanem arra is alkalmas, hogy a gyűlöletbeszéd-mentes közbeszédre neveljen és a társadalom tagjaiban kialakítsa és megerősítse azt az értékrendet, amely az emberi jogok tiszteletén alapszik.

A tatárszentgyörgyi esemény tizenegyedik évfordulóján erre is érdemes figyelnünk!