null Közlemény a magyarországi németek elhurcolásának emléknaján

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes közleménye magyarországi németek elhurcolásának emléknapján

A magyarországi nemzetiségek jogainak védelméért felelős ombudsmanhelyettesként fontosnak tartom, hogy a hazánkban együtt élő államalkotó nemzetiségeink identitását formáló történelmi eseményekről megemlékezzünk. Az Országgyűlés döntése alapján január tizenkilencedike, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja 2012 óta hivatalos magyar állami emléknap.

1946-ban ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek szervezett elűzetése, az otthonaikból kényszerrel nyugatra telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával. A kitelepítések hátterében a kollektív bűnösség elvének alkalmazása mellett az etnikailag homogén nemzetállamok megteremtésének célja állt, a több nemzetiség által lakott területek megszüntetésével, határmódosításokkal és etnikai tisztogatások által. A nemzetiszocialisták által elkövetett borzalmakért kollektíven tették felelőssé a német kisebbség egészét, amihez a németség körében valóban működő náci szervezetek második világháború alatti tevékenysége szolgáltatott hivatkozási alapot. Azt a tényt azonban elhallgatták a kitelepítéseket végrehajtó államok, hogy ezek, a németség egészét ténylegesen nem is reprezentáló szervezetek pusztán a hitleri expanziós politika eszközei voltak, és arról sem szóltak, hogy a német nemzetiséghez tartozók körében is működtek a nácizmussal szembenálló ellenállási mozgalmak.

A hazai németek tömeges kitelepítése során az 1945-ben mintegy 380 ezer főre becsült német nemzetiségi közösségből 1946 és 1948 között legalább 185 ezer személyt fosztottak meg magyar állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától. Bár a magyarországi németek sok évszázados történetének időhorizontján a második világháborút követő jogfosztások, kitelepítések rövid időszaknak tűnnek, sajnos ezek az események nehezen gyógyuló sebeket ejtettek sok német nemzetiségű honfitársunk családi emlékezetében. Mégis a németség összetartását, erős identitását és egyben a választott magyar hazához való kötődését is jelzi az a tény, hogy a tragikus történelmi múlton túllépve – de azt nem feledve – ma a magyarországi német nemzetiség széles körben gyakorolja a nemzetiségi oktatás és az anyanyelvhasználat alkotmányos jogát, kiterjedt nemzetiségi önkormányzati és intézményrendszert működtet valamint anyanemzetével is gyümölcsöző kapcsolatokat ápol.

Most, amikor világszerte az intolerancia és az idegengyűlölet erősödésének lehetünk nap mint nap tanúi, ez az emléknap is lehetőséget kínál arra, hogy az áldozatokra való emlékezés mellett felemeljük szavunkat és küzdjünk minden olyan jelenség ellen, amely embertársainkat kirekeszti és diszkriminálja, vagy az együtt élő nemzetiségek között konfliktusokat szít.

Szalayné Sándor Erzsébet Prof. HC
egyetemi tanár, ombudsmanhelyettes