Állásfoglalás a roma holokauszt oktatásáról

A  holokauszt nemzetközi emléknapján mindannyiunk erkölcsi feladata az áldozatokra való megemlékezés, ugyanakkor közös felelősségünk a következő generációk tanítása és érzékenyítése is. A fentiekre tekintettel tesszük közzé Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes "A roma holokauszt oktatásának társadalmi szemléletformáló szerepéről és hazai helyzetéről" szóló elvi állásfoglalását. 

A II. világháború során bekövetkezett szörnyűségeknek mélyen gyökerező társadalmi és történelmi előzményei voltak, a vészkorszakban megtörtént események jól illusztrálják, hogyan tud eljutni egy társadalom az egyént érő, elszigeteltnek tűnő emberi jogi jogsértésektől az emberi élet tömeges és szisztematikus kioltásáig. A napjainkban világszerte tapasztalható fokozódó intolerancia, cigányellenesség és idegengyűlölet, illetve népek, népcsoportok vagy pusztán a többségi társadalom értékrendjével ellentétesnek beállított emberekkel, közösségekkel szembeni indokolatlan félelemkeltés hasonlóan veszélyes folyamatokat indíthat el az európai társadalmakban. Magyarországon is találunk tragikus példát olyan folyamatokra, amelyek következtében etnikai/nemzetiségi hovatartozásuk miatt polgártársaink veszítették életüket. A 2008-2009 folyamán elkövetett roma gyilkosságok, valamint ebben az időszakban a romák sérelmére elkövetett több tucat támadás előzményeként értékelhető az online és offline gyűlöletbeszédet, valamint a Magyar Gárda tevékenysége.

A roma holokauszt oktatásának fontosságát és szükségességét az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi emberi jogi dokumentum kifejezetten deklarálta, így az Egyesült Nemzetek Szervezete szinte minden emberi jogi oktatásra vonatkozó útmutatója és állásfoglalása javasolja az antirasszista és interkulturális elemek beépítését. 

Az állásfoglalás átfogó képet nyújt a roma holokauszt oktatásának jelenlegi helyzetéről, valamint a továbblépés néhány ésszerű és szükségszerű irányára is javaslatot tesz, annak érdekében, hogy a fiatalabb generációk oktatásában hangsúlyt kapjon a tolerancia erősítése, az alapvető jogok és a demokratikus értékek tisztelete. A dokumentum leszögezi: a roma holokauszt megfelelő minőségű oktatása olyan eszközzé válhat Magyarországon, amely nemcsak azt segítheti elő, hogy a roma/cigány közösségek az Alaptörvényben meghatározott önazonosságuk szabad vállalásához és megőrzéséhez való jogukkal élhessenek, hanem arra is alkalmas, hogy a társadalom tagjaiban kialakítsa és megerősítse azt az értékrendet, amely az emberi jogok tiszteletén alapszik.

Az állásfoglalás az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága Köznevelési és Kulturális Albizottságának október 26-i ülésén került bemutatásra. A dokumentum kiadását körültekintő kutatómunka előzte meg, amely kiterjedt a holokausztoktatás hazai szabályozási környezetének elemzésére, a roma holokauszt formális és nem formális oktatásban való megjelenésének vizsgálatára, illetve a tankönyvi reprezentációra, a kapcsolódó ombudsmani tevékenységre, valamint a nemzetközi és hazai jó gyakorlatokra. A munkát nagyban segítette a téma szakértőivel folytatott szakmai kerekasztal-beszélgetés is.

A fentiekre tekintettel fontosnak tartjuk, hogy a széles nyilvánosság számára elérhetővé tegyük az elvi állásfoglalást.

Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága