A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közleménye az új elvi állásfoglalásaival kapcsolatban

Budapest, 2020. december – Napjaink egyik legnagyobb kihívása annak elérése, hogy a társadalom tagjainak reakciója az emberi jogok, így különösen a nemzetiségi közösségek tagjai számára biztosított jogok bármilyen megsértése esetén ismereteken alapuló, előítéletektől mentes és megfontolt legyen. E körben a közszereplők felelőssége rendkívül nagy, hiszen megszólalásaikkal a meglévő folyamatokat bármilyen irányban felerősíthetik, személyes példájukkal, megnyilvánulásaikkal hozzájárulhatnak a közbeszéd színvonalának emeléséhez, de a negatív tendenciák felerősödéséhez is – hívja fel a figyelmet frissen kiadott elvi állásfoglalásaiban dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes.

Tovább

A nemzetiségi biztoshelyettes 6/2020. sz. elvi állásfoglalása

a budapesti Roma Holokauszt Emlékmű megrongálásával kapcsolatos intézkedésekről és a gyűlölet motiválta incidensek elleni fellépés szükségességéről

Tovább

A nemzetiségi biztoshelyettes 5/2020. sz. elvi állásfoglalása

A német nemzetiségi közösséget sértő kijelentésekről, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés szükségességéről és a videómegosztó platformokon megjelenő sérelmes tartalmak elleni fellépés lehetőségeiről

Tovább

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes közleménye a roma kultúra világnapja alkalmából

A koronavírus-világjárvány idején a Magyarország bizonyos régióiban a jelenlegi veszélyhelyzettől függetlenül is nehéz körülmények között élő, nélkülöző roma családok is rendkívüli kihívásokkal szembesülnek, és segítségre szorulnak – erre hívja fel a figyelmet a roma kultúra magyar és egyetemes értékei, valamint a következő generációk előtt álló lehetőségek mellett Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, egyetemi tanár a roma kultúra világnapja alkalmából.

Tovább

Tájékoztató a koronavírus világjárvány miatt kialakult rendkívüli helyzet roma lakosságot érintő kérdéseiről

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes üzenete a koronavírus járvány Roma közösségeket érintő kihívásairól

Tovább

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes közleménye a tatárszentgyörgyi gyilkosságok tizenegyedik évfordulóján

2009. február 23-án, pontosan tizenegy évvel ezelőtt a huszonhét éves Csorba Róbertet és négy és féléves kisfiát saját házuk udvarán hidegvérrel lelőtték. Az áldozatok egyetlen bűne az volt, hogy romának születtek.

Tovább

Közlemény a 1/2020. számú elvi állásfoglalásról a zsámbéki Sváb Öregtemető (Neufriedhof) helyzetével összefüggésben

A zsámbéki Sváb Öregtemető (Neufriedhof) helyzetével összefüggésben Szalayné Sándor Erzsébet, nemzetiségi ombudsmanhelyettes 1/2020. számú elvi állásfoglalásában rögzítette a nemzetiségi kulturális értékek megőrzésének szükségességét, feltárta az irányadó jogszabályi hátteret és javaslatot tett a magyarországi nemzetiségi közösségek szempontjából jelentős temetőkről, sírhelyekről, sírjelekről szóló országos adatbázis elkészítésére.

Tovább

Közlemény a német közösséget az elmúlt időszakban ért méltatlan sajtómegnyilvánulásokról

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi biztoshelyettes január 30-án megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárát, és kérte, hogy soron kívül folytasson átfogó vizsgálatot a Petőfi Irodalmi Múzeum által indított Hajónapló című műsor Gumiszoba műsorblokkjában elhangzottakkal kapcsolatban. A nemzetiségi biztoshelyettes az ügyben maga is teljes körű vizsgálat indításáról határozott, amelynek keretében megkereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét is.

Tovább

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes közleménye a gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatt megítélt kártérítések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről

Nemzetiségi ombudsmanhelyettesként az elmúlt években folyamatosan figyelemmel kísértem a gyöngyöspatai roma gyerekek iskolai szegregációjával kapcsolatos ügyet. 2011-ben a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa tárta fel a roma nemzetiségű tanulók jogellenes elkülönítését a gyöngyöspatai iskolában, erre a vizsgálatra a későbbiekben nagymértékben támaszkodtak a kapcsolódó bírósági döntések is. A vizsgálat megállapításai és kezdeményezései hatással voltak a helyben és más hasonló problémákkal küszködő településeken elkezdett deszegregációs folyamatok eredményes megvalósítására is.

Tovább

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes közleménye a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából

Az Országgyűlés 2012. december 10-ei döntése alapján január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja. 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az a vonatszerelvény, amely a vagyonuktól és kilátásaiktól megfosztott német közösség első tagjait Németországba szállította. Az emléknap alkalmából Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, egyetemi tanár az elüldözött családok szenvedéseire emlékeztet, egyúttal felhívja a figyelmet a közös trauma feldolgozásának fontosságára, valamint az esemény mindenkor érvényes üzenetére.

Tovább

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes közleménye a magyarországi nemzetiségi önkormányzati rendszer 25 éves fennállása alkalmából

Ma huszonöt éve, az 1994. december 11-ei önkormányzati választások idején kaptak először lehetőséget a hazánkban élő nemzetiségek a helyi kisebbségi önkormányzatok megválasztására.

Tovább