Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az önkényuralmi jelképek használatáról

Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint van jogi lehetőség a hatályos törvényi rendelkezések alapján fellépni azután is, hogy az  Alkotmánybíróság megsemmisítette a Büntető Törvénykönyv önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafusát.

Az Alkotmánybíróság 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg a Büntető Törvénykönyv 269/B. §-át, és indokolása szerint azért döntött a jövőbeli megsemmisítésről, hogy időt hagyjon a jogalkotónak az Alaptörvénynek megfelelő új szabályozás kidolgozására. A nyomozó hatóságok tehát április végéig még indíthatnak büntetőeljárást önkényuralmi jelképek használata miatt. Az e tényállás alapján indult és még folyamatban lévő büntetőeljárásokat azonban 2013. április 30-ával meg kell szüntetni.

Az ombudsman szerint Alkotmánybíróság döntése nem jelenti azt, hogy a jog tehetetlen lenne az önkényuralmi jelképek nagy nyilvánosság előtti használatával szemben, ha ez a magatartás kifejezetten egy közösség ellen irányul. Az állami büntetőpolitika felléphet például akkor, ha valaki a riadalomkeltés szándékával horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet vagy ezeket ábrázoló jelképet tesz közszemlére egy zsinagógából istentiszteletről kijövő emberek előtt. Úgyszintén jogi úton szankcionálható az is, aki a kommunizmus áldozatairól megemlékező rendezvény résztvevőit sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezek kombinációját ábrázoló jelkép viselésével akarja megbotránkoztatni.

A Büntető Törvénykönyv egy bekezdése alapján a közösség tagja elleni erőszak miatt büntetendő, aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerint a garázdaság szabálysértését követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

Az alapvető jogok biztosa felkérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy a nyomozó hatóságok fokozott körültekintéssel vizsgálják: az ilyen jelképek használata az elkövetés körülményeit figyelembe véve megvalósíthat-e valamely – megsemmisített paragrafusban foglaltakon kívüli – bűncselekményt, illetve enyhébb esetben szabálysértést.