Nemzetközi tevékenységünk Nemzetközi tevékenységünk

EZEN AZ OLDALON BETEKINTÉST NYÚJTUNK A NEMZETISÉGI OMBUDSMANHELYETTES NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉT MEGHATÁROZÓ SZABÁLYOZÁSBA, ILLETVE GYAKORLATI MUNKÁJÁBA.

A nemzetiségi biztoshelyettes 2016. évi nemzetközi tevékenységének bemutatása

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzat 12. §-a alapján „A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes felelős a biztosnak a nemzetiségi jogokkal összefüggő feladatainak előkészítéséért, valamint a Biztos megbízása és a Szabályzat alapján átruházott hatáskörben történő ellátásáért. Ennek érdekében:

„n) nemzetközi tevékenységével elősegíti a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos hazai intézményrendszer értékeinek bemutatását.”

A nemzetiségi jogterület számos lehetőséget kínál a nemzetközi fellépésre, ráadásul ezek a kapcsolódási pontok komplexebbek, mint sok más alapjogi terület esetén. A nemzetiségek anyaországainak kormányzati és társadalmi szerveivel fontos és szükségszerű a folyamatos kommunikáció a hazai közösségek helyzetének javítása érdekében, másrészt számtalan esetben a nemzetközi kisebbségi jogi sztenderdeket ellenőrző testületek is a biztoshelyettestől kérnek olyan specifikus szakmai információkat, amely munkájukat segíthetik. Ezek a kapcsolatok kölcsönös előnyökkel járnak, hiszen a hazai jogvédelem sok esetben kéz a kézben halad a nemzetközi jogfejlesztő tevékenységgel: más országok vagy testületek eredményei sok esetben közvetlenül is felhasználhatóak munkánk során.

A fentiekre tekintettel a nemzetközi szervezetekkel, szakmai testületekkel, szakértőkkel és képviseleti szervekkel való folyamatos kommunikáció 2016-ban is kiemelt fontosságú volt a biztoshelyettes munkájában, amit jól jelez, hogy a 219 biztoshelyettesi program közül 83 volt nemzetközi vonatkozású, vagyis az összes esemény 38%-. 

Az esetek 61%-ában nemzetközi szervezet munkájával kapcsolatos tevékenység folyt a titkárságon, jellemzően a testületek ellenőrzési mechanizmusainak működéséhez, és a stratégiaalkotáshoz kapcsolódó szakértői szintű együttműködés és tárgyalásos folyamatok keretében. A kapcsolattartás fennmaradó 39%-át az információszolgáltatás és a jogszabályban is deklarált „a hazai intézményrendszer értékeinek bemutatásával” összefüggő munka tette ki. Ez jellemzően személyes találkozók, konferencia-, illetve egyetemi előadások sorozatát jelentette.

A 2015. és 2016. évi adatsorokat összehasonlítva megfigyelhető, hogy jelentősen növekedett az európai uniós intézményekhez kapcsolódó programok száma, amely elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt évben több szervezet is kiemelten foglalkozott az Európában élő romák helyzetével.

A nemzetközi kapcsolatteremtés eszközeit a következő kategóriák szerint mutatjuk be:

1. külföldi programok;
2. nemzetközi delegációk fogadása;
3. hazai rendezésű, nemzetközi tartalmú programokban való közreműködés;
4. nemzetközi fellépés;
5. speciális nemzetközi megbízatás.

Külföldi programok

A biztoshelyettes és a szakterületen dolgozó kollégái számos, nemzetiségi és kisebbségvédelmi, illetve ezekkel szoros összefüggésben álló egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos rendezvényeken aktív résztvevőként voltak jelen.

A külföldi programok közül külön is ki kell emelnünk a V4-es országok ombudsmanjainak szlovákiai találkozóját.
A Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és Magyarország ombudsmanjai 2004 óta évente találkoznak, hogy megvitassák az egyes érintett államok alapjogvédelmének tartalmi és formai adottságait, az ombudsmani tevékenység aktuális helyzetét, az adott időszak eredményeit és kihívásait. Az elmúlt év sikeres magyar programja után 2016-ban Jana Dubovcová szlovák ombudsman látta vendégül kollégáit. A találkozón Anna Šabatová cseh ombudsman, Stanisław Trociuk, az emberi jogokért felelős lengyel ombudsman helyettese és Szalayné Sándor Erzsébet biztoshelyettes vettek részt. A Štrbské Pleso-ban tartott három napos rendezvényt Andrej Kiska, a Szlovák Köztársaság elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében az európai közösséget ért kihívásokról – így a gazdasági válság utóhatásairól, a közel-keleti háborús konfliktusokról, az ez elől menekülő emberek tömeges megjelenéséről és a populista politikai folyamatokról, illetve bűnbak-képzésről – valamint ezek megoldásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy ebben a viszonyrendszerben az ombudsmanoknak kiemelt szerepük van, hiszen neutrális hatalmi tényezőként szót kell emelniük a kirekesztő, megalázó vagy embertelen politikai akciók és intézkedések ellen.
A találkozó során az ombudsmanok tematikus üléseken tekintették át a gyermeki jogok és a gyermekvédelem kihívásait, a rendőri eljárások alapjogi vonatkozásait, a fogvatartási helyeken és zárt intézményekben tapasztalt problémákat, valamint a romák helyzetét az egyes országokban és a szegregáció témáját.
A V4-es országok ombudsmani hivatalai között folytatott együttműködés kiváló lehetőségeket nyújt arra, hogy a hasonló jogi, gazdasági és társadalmi körülmények között dolgozó alapjogvédő szakemberek folyamatosan kapcsolatot tartsanak a közös problémák és hiányok feltárása, illetve jó gyakorlatok kölcsönös megismerése érdekében. Ahogy az a konferencián is kiderült, a jogrendszerek átjárhatósága és az uniós joganyag dominanciája miatt a nemzetközi együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a vizsgálati módszertanok kidolgozásától a jelentések kommunikálásán át az érzékenyítő tréningek megvalósításáig felbecsülhetetlen értékű.

A visegrádi országok ombudsmanjainak találkozója – Štrbské Pleso, Szlovákia

 

Nemzetközi delegációk fogadása
 
A biztoshelyettes, illetve a kíséretében lévő munkatársai személyes egyeztetést folytattak többek között például a következő magas rangú szakértőkkel:
• Michael Forst – az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogi jogvédő intézmények helyzetével foglalkozó különleges jelentéstevője;
• Astrid Thors – az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa;
• Tobias Zech – Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Egyenlő Bánásmód és Diszkriminációmentesség Bizottsága különleges jelentéstevője;
• Dan Stoenescu – a Román Köztársaság kormányának határon túli románokért felelős minisztere;
• Rolf Moormann – a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének politikai attaséja;
• Gyurcsík Iván – Magyarország varsói nagykövete;
• Jorn van Rij – az Inholland University of Applied Sciences docense, kriminológusa, emberkereskedelem-kutató.

A Tobias Zech vezette nemzetközi delegáció fogadása – Budapest

 

Hazai rendezésű, nemzetközi tartalmú programokban való közreműködés

A hazai rendezésű, nemzetközi tartalmú programokban való közreműködés körében idén egy kiemelt eseményt részletesen is érdemes bemutatni. 2016. november 9-én és 10-én az AJBH adott otthont az Egyenlő Bánásmód Szervezetek Európai Hálózata (European Network of Equality Bodies, a továbbiakban: Equinet) által rendezett szakmai programnak, amelynek témája a faji és etnikai alapú diszkrimináció elleni küzdelem volt. Az Equinet az egyenlő bánásmód intézmények európai hálózataként működő non-profit szervezet, mely aktív tevékenységet fejt ki az esélyegyenlőség előmozdítása és a diszkrimináció elleni küzdelem érdekében. A 34 országban működő 46 tag között Magyarországot az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az AJBH képviseli.
A rendezvény kapcsán Székely László, az alapvető jogok biztosa hangsúlyozta, hogy Európa számos országában napjainkban is tapasztalható különböző a fokú faji vagy etnikai alapú diszkrimináció, különösen a roma közösségekhez tartózó személyekkel szemben, akik továbbra is a leghátrányosabb helyzetű csoportokat alkotják Európa-szerte. A romákkal szembeni jogsértések gyökere a legtöbb esetben a társadalomban élő előítéletekből fakad, amelyek elválaszthatatlanok a roma közösségek szociális, oktatási, foglalkoztatási és lakhatási problémáitól, valamint számos esetben gyűlölet-bűncselekmények áldozatává teszik az érintetteket.
Szalayné Sándor Erzsébet, a rendezvény szakmai felelőse kiemelte, hogy az európai szintű párbeszédhez kitűnő alkalmat kínál az Equinet szeminárium, ahol két napon keresztül a téma vezető európai szakértői osztották meg tapasztalataikat több tucat európai állam egyenlő bánásmód intézményeinek munkatársaival, akik így lehetőséget kaptak arra, hogy az esettanulmányokból, egymás jó gyakorlataiból és a problémák közös feldolgozásából tanulva hatékonyabban küzdjenek meg a problémákkal.
Evelyn Collins, az Equinet elnöke hangsúlyozta: napjainkban Európában az idegenellenesség, valamint a faji és etnikai kisebbségekkel szembeni ellenséges közhangulat általános fokozódását tapasztalhatjuk, ez azonban nem rettentheti el a diszkrimináció ellen küzdő nemzeti intézményeket és nemzetközi szervezeteket attól, hogy a közös értékek szilárd alapján állva folytassák munkájukat.

(Equinet szeminárium – Budapest)

 

 

Nemzetközi fellépés

• A nemzetiségi biztoshelyettes nemzeti emberi jogi intézmény képviselőjeként a 2016-os év folyamán is részt vett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.
 A Tanács 31. ülésén a rasszizmus globális helyzetéről folytatott vitába kapcsolódott be egy videó üzenettel, melyben a roma gyerekek oktatási szegregációjával kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg és felhívta a figyelmet arra, hogy ez a kérdés nem csak kisebbségvédelmi, de gyermekjogi megközelítést is igényel.
 Az Alapvető Jogok Biztosa az úgynevezett Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében (2. periódus, 2016. április/május) az Egyesült Nemzetek Szervezetének Emberi Jogi Tanácsához benyújtotta jelentését, amelyben külön fejezetben szerepelt a nemzetiségek védelmének magyarországi helyzete. A dokumentum a területről elsősorban a romák helyzetét emelte ki, az alábbiak szerint:
 „21. A különleges kisebbségi jogi védelmet élvező tizenhárom nemzetiségből a roma közösség tagjai válnak legnagyobb valószínűséggel emberi jogi jogsértés áldozatává. A romák szociálisan hátrányos helyzetét a diszkrimináció tovább súlyosbítja, amely különösen jellemező az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a lakhatás valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén, míg a roma nők a többszörös diszkriminációval is szembesülnek.  Ahogy korábban is hangsúlyozásra került – egyebek mellett – az etnikai alapú adatgyűjtés nagyon fontos lenne a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben
 22. Mindamellett, hogy az oktatási szegregációt tiltják a jogszabályok, a roma gyerekek szegregációja széleskörűen elterjedt.  A biztos megállapításai alapján, a szegregáció legtöbb esetben a roma gyerekeket sújtó direkt és indirekt diszkriminatív gyakorlatok következménye, ugyanakkor a roma nemzetiségi oktatás is eredményezhet szegregációt vagy adhat lehetőséget visszaélésekre. Emberi jogi szempontból aggályos lehet a nemzeti köznevelési törvény azon módosítása, amely felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a szegregációt tiltó szabályok köréből kivételt képező körülményt határozzon meg kormányrendeletben a vallási vagy nemzetiségi iskolai oktatás szervezésével kapcsolatban.  
 24. A biztos nemrégiben a miskolci hatóságok ellenőrző tevékenysége, valamint az ott élő roma emberek lakhatáshoz való joga kapcsán kiadott jelentésében megállapította, hogy az önkormányzati szervek a szegregátumokban végzett összevont, együttes, nem egyszer tömeges, illetve razziaszerű hatósági ellenőrzései nem egyeztethetőek össze a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a lakhatásra alkalmas szociális bérlakások száma csökken, míg növekszik a hátrányos helyzetű családok kilakoltatásának az aránya. A szociálisan hátrányos helyzet és a lakhatási körülmények, a szegénység az emberek egészségügyi állapotára is kihatással vannak, továbbá a területi egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférésében is akadályt képezhetnek. A szegregátumokban élő gyermekek gondoskodáshoz és védelemhez való joga, valamint egészséghez való joga szintén veszélyben van.”
 2016 szeptemberében az Emberi Jogi Tanács 221 ajánlást intézett Magyarországnak, melyek közül 70 kapcsolódott a Magyarországon élő nemzetiségek védelméhez, jogaik érvényesülésének elősegítéséhez. 15 javaslat érkezett a nemzetiségek oktatási jogaihoz kapcsolódóan, melyek többsége a roma gyerekek iskolai szegregációjának felszámolására és az esélyegyenlőség javítására vonatkozott, a roma gyermekek szociális jogainak védelme mellett. Oktatási területen a további ajánlások a nemzetiségi oktatás minőségi színvonalának fenntartására és javítására vonatkoztak, külön kiemelve a nemzetiségi nyelven folytatott oktatást. Emellett az Emberi Jogi Tanács ajánlást fogalmazott meg a roma nők helyzetének javítására, célzott politikai eszközökkel és megfelelő forrásokkal, tekintetbe véve a többszörös diszkrimináció eseteit is a munkaerőpiachoz és a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtése érdekében. A diszkrimináció elleni küzdelemre történő általános felhívás mellett 18 állam tett ajánlást a gyűlöletbeszéd elleni harc folytatására, és az eszközrendszer fejlesztésére. Két javaslat pedig a Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia végrehajtásának sikeréhez szükséges lépések megtételére vonatkozott. Mindezek egybecsengenek a nemzeti emberi jogi intézmény által benyújtott jelentésben a nemzetiségi jogterületre vonatkozó fejezet megállapításaival.
• Az Európa Tanács, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), az Egyenlő Bánásmód Szervezetek Európai Hálózata (Equinet) és az Európai Emberi Jogi Intézmények Hálózata (ENNHRI) 2013. október 9-én Bécsben arról állapodtak meg, hogy az emberi jogok szélesebb körben való érvényesülésének elősegítése érdekében, valamint, hogy hatékonyabb és szorosabb együttműködés keretében végezhessék a nemzeti és nemzetközi jogvédő munkájukat, tematikus platformokat hoznak létre. Az európai folyamatokat, az emberi jogi jogsértéseket és kihívásokat figyelembe véve a romák emberi jogainak és esélyegyenlőségének, a menedékkérők helyzetének és a migrációnak, a szociális és gazdasági jogoknak, valamint a gyűlöletbeszéd témakörének mentén hozták létre a platformokat. Az Európa Tanács koordinálja a roma, valamint szociális és gazdasági jogok platformokat, míg a másik két platform az Alapjogi Ügynökség koordinációja alá tartozik.
• A biztoshelyettes a Roma Platform (OPRE Platform) munkájában a kezdetektől, a 2015. januári megalakulás óta vesz részt. A platform célja, hogy a szakmai kérdések és jó gyakorlatok megvitatása mellett advocacy és egyéb érdekérvényesítő, lobbi tevékenységet lásson el. 2015-ben két alkalommal ültek össze a nemzeti emberi jogi intézmények szakemberei a platformban résztvevő nemzetközi szervezetekkel, és határozták meg annak a működési kereteit, valamint osztották meg jó gyakorlataikat. Megállapodtak közös honlap működtetéséről.
 A harmadik találkozóra 2016. június 7-8-án, Athénban került sor a Görög Emberi Jogi Bizottság irodájában. A kétnapos találkozón a résztvevő nemzeti emberi jogi intézmények képviselői ismertették az aktuális roma jogokat érintő eljárásaikat, a hatáskörükben felmerült jogeseteket és panaszokat, megismerkedtek a görögországi roma közösségek helyzetével és az Európa Tanács nőjogi pilot projektjének terveivel. Emellett a működtető szervezetek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a kilakoltatásokat érintő közös állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a kilakoltatások során a helyi hatóságoknak jogszerűen, az emberi jogokat figyelembe véve kell eljárniuk. Hangsúlyozni kívánták továbbá azt is, hogy a lakhatási problémák káros társadalmi, szociális egészségügyi hatást gyakorolnak a sérülékeny csoportokra, így különösen a roma nők, gyerek és idősek helyzetére. 
 A biztoshelyettes a Szociális és Gazdasági Jogok Platform 2015-ös alakuló üléshez hasonlóan 2016. január 26-án a platform második ülésén is képviselte a hivatalt: a roma közösségek helyzete, a roma gyermekek oktatási szegregációjának témája ennek a platformnak a munkájában is megjelenik. A platform további tevékenységét az AJBH Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztálya segíti.
• A brüsszeli Európai Roma Információs Iroda (European Roma Information Office, továbbiakban: ERIO) ötödik műhelymegbeszélését 2016. október 13-án rendezte meg a roma gyermekek oktatási szegregációjának témájában, melynek résztvevői elsősorban a nemzeti emberi jogi intézmények és egyenlő bánásmód képviselői voltak. Az egész napos műhelybeszélgetés során a biztoshelyettest titkársági munkatársa képviselte.
• A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózata megfigyelő státusszal rendelkezik az Európa Tanács által létrehozott CAHROM (Ad-Hoc Committee of Experts on Roma and Traveller Issues) testületben, melynek tizenkettedik plenáris ülésén (2016. november 15-18.) a Hálózat képviseletében a biztoshelyettes vett részt.
• Az Eqinet négy munkacsoportot működtet, az Eqality law in practice és a Policy formation munkacsoportok munkájában a biztoshelyettes munkatársai vesznek részt a hivatal részéről.
Az Equinet Working Group Equality Law in Practice munkacsoport – a szervezet munkájának egyik állandó színtere – 2016-ban két ülést tartott, amely lehetőséget biztosított az esélyegyenlőséggel foglalkozó intézmények számára, hogy megosszák tapasztalataikat, szakértelmüket annak érdekében, hogy tagállami szinten minél hatékonyabban fel tudjanak lépni a diszkrimináció ellen. A munkacsoport elsődleges feladata az összetett jogi problémák értelmezése, valamint a nemzeti és az uniós jog összehasonlító elemzése az esélyegyenlőség és az antidiszkrimináció területén. 2016-ban a munkacsoport fókuszába a faji és etnikai alapon történő diszkrimináció – különös tekintettel a roma közösségekre – került. A tagállami rendelkezések, jogesetek és jó gyakorlatok megvitatását követően vitairat készült. Az Equinet fontolóra veszi, hogy beavatkozóként részt vegyen az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Unió Bírósága esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmód követelményét és diszkriminációt érintő ügyeiben.
 A Nemzetiségi Jogi Osztály munkatársa 2016. március 22-én, Brüsszelben vett részt az első munkacsoport megbeszélésen, a második munkacsoport ülésre pedig 2016. szeptember 22-én került sor Rigában. A találkozókon a résztvevők megosztották a tapasztalataikat és a jogvédelmi tevékenység jó gyakorlatait a faji és etnikai alapon történő diszkrimináció, különösen a romákat érő hátrányos megkülönböztetés tekintetében.
 A Policy Formation munkacsoport munkája során olyan kérdésekre keres szakmai választ, amelyekkel az egyenlőbánásmód testületek és ombudsmani hivatalok rendszeresen találkoznak jogalkalmazói tevékenységük során. Az idei évben az interszekcionalitás témáját járta körül. Ennek keretében a roma nők, a fogyatékkal élő nők, továbbá a különböző társadalmi csoportok fiataljai által elszenvedett jogsértések körét tárta fel, figyelmet fordítva arra, hogy az egyes szervek figyelembe tudják-e venni, illetve hogyan kezelik a több védett tulajdonság rendelkező csoportok jogsérelmeit, valamint, hogy milyen módon tudnak fellépni hatékonyan az áldozatok érdekében. A 2016-os tevékenység eredményeként átfogó tanulmány készült, amelyet 2016. december 7-én egy konferencia és műhelybeszélgetés keretében mutatott be az Equinet.

Speciális nemzetközi megbízatás

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2016. május 25–i ülésén Szalayné Sándor Erzsébetet, a magyarországi nemzetiségek jogainak védelméért felelős ombudsmanhelyettest, egyetemi tanárt a kisebbségvédelem terén elért több évtizedes tudományos és nemzetközi jogi szakértői tevékenységére tekintettel a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának állandó tagjává választotta.
A Tanácsadó Bizottság feladata, hogy a nemzetiségek jogainak érvényesüléséről szóló egyes országjelentéseket megvizsgálja, és ezek alapján, illetve a helyszíni látogatások tapasztalatai alapján véleményezze a részes államok által a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény végrehajtása érdekében tett intézkedéseket és ajánlásokat tegyen. A Tanácsadó Bizottság független szakértőkből álló testület, állandó tagjainak száma 18 fő. A tagokat a Miniszteri Bizottság választja ki a Keretegyezményt ratifikáló államok által javasolt jelöltek közül.
Szalayné Sándor Erzsébet mandátuma 2016. június 1–jétől négy évre szól, mely időszak alatt a Tanácsadó Bizottság független és pártatlan állandó tagjaként a korábbiaknál szélesebb lehetőségekkel rendelkezik majd arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogai védelmének nemzetközi szakértőjeként folytassa az e területen végzett munkáját.
A nemzetiségi ombudsmanhelyettes tevékenységének részletesebb megismerése érdekében szíves figyelmébe ajánlom az alapvető jogok biztosának tevékenységéről szóló aktuális beszámoló nemzetiségi jogterületet érintő részét.

 

Aktuális jelentések

Összes