Nemzetközi tevékenységünk Nemzetközi tevékenységünk

EZEN AZ OLDALON BETEKINTÉST NYÚJTUNK A NEMZETISÉGI OMBUDSMANHELYETTES NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉT MEGHATÁROZÓ SZABÁLYOZÁSBA, ILLETVE GYAKORLATI MUNKÁJÁBA.

2018

Konferencia a 20 éves Kisebbségi Keretegyezményről

Szoros együttműködés a szlovák ombudsmannal

Felvidéki munkalátogatás

Roma tematikájú nemzetközi programok

(további információkért kattintson a hivatkozásokra)

 

A nemzetiségi biztoshelyettes 2017. évi nemzetközi tevékenységének bemutatása

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzat 12. §-a alapján „A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes felelős a biztosnak a nemzetiségi jogokkal összefüggő feladatainak előkészítéséért, valamint a Biztos megbízása és a Szabályzat alapján átruházott hatáskörben történő ellátásáért. Ennek érdekében:

„n) nemzetközi tevékenységével elősegíti a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos hazai intézményrendszer értékeinek bemutatását.”

A nemzetiségi jogterület számos lehetőséget kínál a nemzetközi fellépésre, ráadásul ezek a kapcsolódási pontok komplexebbek, mint sok más alapjogi terület esetén. A nemzetiségek anyaországainak kormányzati és társadalmi szerveivel fontos és szükségszerű a folyamatos kommunikáció a hazai közösségek helyzetének javítása érdekében, másrészt számtalan esetben a nemzetközi kisebbségi jogi sztenderdeket ellenőrző testületek is a biztoshelyettestől kérnek olyan specifikus szakmai információkat, amely munkájukat segíthetik. Ezek a kapcsolatok kölcsönös előnyökkel járnak, hiszen a hazai jogvédelem sok esetben kéz a kézben halad a nemzetközi jogfejlesztő tevékenységgel: más országok vagy testületek eredményei sok esetben közvetlenül is felhasználhatóak munkánk során.

A fentiekre tekintettel a nemzetközi szervezetekkel, szakmai testületekkel, szakértőkkel és képviseleti szervekkel való folyamatos kommunikáció 2017-ben is kiemelt fontosságú volt a biztoshelyettes munkájában, amit jól jelez, hogy a 231 biztoshelyettesi program közül 85, vagyis az összes esemény 36%-a volt nemzetközi vonatkozású.

Az esetek 61%-ában nemzetközi szervezet munkájával kapcsolatos tevékenység folyt a titkárságon, jellemzően a testületek ellenőrzési mechanizmusainak működéséhez, és a stratégiaalkotáshoz kapcsolódó szakértői szintű együttműködés és tárgyalásos folyamatok keretében. A kapcsolattartás fennmaradó 39%-át az információszolgáltatás és a jogszabályban is deklarált „a hazai intézményrendszer értékeinek bemutatásával” összefüggő munka tette ki. Ez jellemzően személyes találkozók, konferencia-, illetve egyetemi előadások sorozatát jelentette. 

A 2016. és 2017. évi adatsorokat összehasonlítva megfigyelhető, hogy az ombudsmanhelyettes nemzetközi kapcsolataira a kiegyensúlyozottság és az állandóság jellemző. 2017-ben kevesebb program kapcsolódott az Európai Unióhoz, illetve egyes szerveihez, azonban nőtt az egyéb nemzetközi szakmai szervezetekhez kötődő programok száma. Ez elsődlegesen az őshonos nemzeti kisebbségek, illetve őshonos etnikai csoportok legnagyobb európai ernyőszervezetével, a FUEN-nel (Federal Union of European Nationalities) kialakított szorosabb szakmai együttműködésnek köszönhető. A szervezet kiemelkedő jelentőségű programjáról, a Minority Safepack Initiative-ról a későbbiekben részletesen is beszámolunk.

 

A nemzetközi kapcsolatteremtés eszközeit a következő kategóriák szerint mutatjuk be:

1. nemzetközi delegációk fogadása;

2. hazai rendezésű, nemzetközi tartalmú programokban való közreműködés;

3. nemzetközi fellépés;

4. Minority Safrepack Initiative;

5. speciális nemzetközi megbízatás.

Nemzetközi delegációk fogadása

Az ombudsmanhelyettes, illetve munkatársai személyes egyeztetést folytattak többek között a következő magas rangú szakértőkkel:
Michael O'Flaherty – az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatója;
Anne Gaspard – Az Equinet igazgatója;
Paul D’Auchamp – az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosság regionális európai képviselő-helyettese; 
Peggy Hicks – az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos hivatalának igazgatója;
Sylwia Spurek – a lengyel ombudsman egyenlő bánásmódért felelős helyettese;
David Maenaut – a Flamand Kormány magyarországi képviseletének vezetője;
Olav Berstad – a Norvég Királyság budapesti nagykövete;
Peter Burkhard – a Svájci Konföderáció budapesti nagykövete;
Gajus Scheltema – a Holland Királyság budapesti nagykövete;
David J. Kostelancik – az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője;
Gyurcsík Iván – Magyarország egykori varsói nagykövete.

 

 Hazai rendezésű, nemzetközi tartalmú programokban való közreműködés

Március 22-én és 23-án került sor az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az Equinet Gender Equality Munkacsoportjának ülésére, valamint a nők elleni és nemi alapú erőszakkal szembeni küzdelemmel foglalkozó projekt találkozójára. A kétnapos rendezvény szakmai vezetője a nemzetiségi ombudsmanhelyettes volt.
 
Október 5-én szakmai egyeztetésre az AJBH-ba látogatott Michael O’Flaherty, az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) igazgatója, akit vezető munkatársai is elkísértek. A hazai delegáció tagjai Székely László ombudsman, Szalayné Sándor Erzsébet és Bándi Gyula biztoshelyettesek voltak. Az eseményen részt vettek a Hivatal érintett szakértői is, akik az ombudsmannak és hivatalának az alapvető jogok európai védelme területén kifejthető szerepét és lehetőségeit tekintették át. 
 
Október 30-án Szalayné Sándor Erzsébet tartotta meg a „Visszafejlődés helyett hatékony fellépés: Közös válaszok a nők és lányok erőszakkal szembeni védelme érdekében” című konferenciájának nyitó előadását. A rendezvényt a WAVE (Women Against Violence Europe) Hálózat szervezte.
 
A nemzetiségi ombudsmanhelyettes képviseletében dr. Török Tamás titkárságvezető vett részt a Magyar Állandó Értekezlet XVI. ülésén. A találkozó a kárpát-medencei magyar pártok és politikai szervezetek fóruma, ahol a külhoni magyarság legmagasabb szintű képviselői és a Kormány, valamint az ellenzéki pártok képviselői folytattak konzultációt a szomszédos országok nemzetiségi jogi környezetéről, illetve a nemzetközi kisebbségvédelem kérdéseiről. A nemzetpolitikai egyeztetés keretében a résztvevők tárgyalást folytattak a Minority SafePack kezdeményezés helyzetéről, illetve az ezzel kapcsolatosan vállalt egyéni intézkedésekről.
 
November 14-én „Nyelvi jogokkal az identitás védelméért” címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája aláírásának 25. évfordulója alkalmából. A nemzetiségi ombudsmanhelyettes az esemény egyik kiemelt paneljének házigazdájaként a civil társadalom és a nyelvhasználók szerepéről, a fiatalok szerepvállalásáról és a modern információs és kommunikációs technológiák használatáról beszélgetett a résztvevőkkel.

 

Nemzetközi fellépés

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes a Nemzetközi Ombudsman Intézet európai főigazgatójának vendégeként vett részt és tartott előadást Barcelonában „Az emberi jogokkal szembeni kihívások Európában: populizmus, a jogok visszafejlődése és az ombudsman szerepe” című magas szintű szimpóziumon. A közel 40, ombudsmani jogkörben eljáró szakértőnek tartott előadásában a biztoshelyettes összefoglalta a hazai nemzetiségi közösségek helyzetével kapcsolatos munkáját, a roma közösségeket érintő ügyek tanulságait és Európa Tanács keretében végzett szakértői munkájának tapasztalatait is.
 
A nemzetiségi ombudsmanhelyettes és munkatársa részt vettek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) 62. kongresszusán Kolozsváron, ahol a szervezet vezetője, Vincze Loránt a tagszervezetek képviselői előtt útjára indította a Minority SafePack kezdeményezést. A 32 európai országból származó mintegy 90 tagszervezetével a FUEN az őshonos nemzeti kisebbségek, illetve őshonos etnikai csoportok legnagyobb európai ernyőszervezete, és ezzel közel 60 millió kisebbségben élő európai polgár képviselője. A kolozsvári kongresszuson a tagszervezetek közel 500 képviselője is megjelent, ami így a 2017-es év egyik legszélesebb reprezentációval rendelkező kisebbségpolitikai találkozója volt. 
 
A nemzetiségi ombudsmanhelyettes Zoran Pavlović ombudsman és Eva Vukašinović, nemzetiségekért felelős ombudsmanhelyettes meghívására két napos munkalátogatást tett a Vajdasági Ombudsman Hivatalába, Újvidékre. A találkozó célja a közép-kelet-európai régió ombudsmanjainak együttműködését elősegítő fórum tervezése és konkrét kialakítása volt. A megbeszélésen részt vettek Szerbia, Horvátország, Románia és Bosznia-Hercegovina ombudsmanjai, illetve ombudsmanhelyettesei is.
 
A nemzetiségi ombudsmanhelyettes az ombudsman képviseletében részt vett a Visegrádi Országok Ombudsmanjainak találkozóján, amelyet idén Brnóban tartottak. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ombudsmanjai 2004 óta évente találkoznak, hogy megvitassák az alapvető jogok védelemének aktuális helyzetét és kihívásait. A 2017-es év központi témája a gyermeki jogok érvényesítése és az interszekcionalitás (a társadalmi nem, etnicitás és osztályhelyzet összefonódása, illetve a többszörös hátránnyal rendelkező személyek vagy csoportok helyzete) volt. A vendéglátó Anna Šabatová cseh ombudsman mellett a találkozón részt vett Adam Bodnar lengyel ombudsman, valamint a szlovák alapjogi biztos képviseletében Marián Török hivatalvezető és Ján Glovičko kommunikációs igazgató.
 
 
Az ombudsman kollégákkal, illetve vezető munkatársaikkal a tárgyalások szünetében – Brno
 
November 31. és december 2. között az Egyesült Nemzetek Szervezete idén 10. alkalommal tartotta meg Kisebbségügyi Fórumát, amelyre a világ valamennyi országából közel 500 delegált érkezett. Az AJBH mint az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi Intézménye is képviseltette magát, delegáltja Török Tamás a nemzetiségi ombudsmanhelyettes titkárságának vezetője volt. A három napos rendezvény témái a kisebbségi gyermekek és fiatalok helyzete, az inkluzív oktatás szerepe, a társadalmi részvétel erősítése, a média és a modern kommunikációs platformok kihívásai, valamint a gyermekeknek a béke és biztonság megteremtésében játszott szerepe, feladatai voltak.
 
December 8-án az AJBH és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes képviseletében a Hivatal munkatársai részt vettek az Equinet „Inclusion of and discrimination against migrants in Europe” című brüsszeli konferenciáján. A rendezvény célja az Európai Unióban élő bevándorlók és menedékkérők elleni gyűlölet-bűncselekmények és diszkrimináció természetének tanulmányozása, az ezzel kapcsolatos jogi fellépés lehetőségeinek és az egyenlő bánásmód szervek szerepének megismerése volt. Emellett felmerült, mit tehetnek az Equinettel együttműködő intézmények a nemzetközi, európai uniós és nemzeti szinten a bevándorlók és menedékkérők minél sikeresebb és gyorsabb integrációja érdekében.
 
A nemzetiségi ombudsmanhelyettes titkárságának vezetője az AJBH képviseletében részt vett az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) konferenciáján, amelyen az intézmény hivatalosan nyilvánosságra hozta kiemelten fontos, az egyenlő bánásmód európai érvényesülésével kapcsolatos szakmai kutatásának eredményeit (EU-MIDIS II.). A bemutatót kísérő szakmai megbeszélések során a szakértők megállapították, hogy az érintett közösségek helyzete az elmúlt tíz évben érdemben nem javult. A 25200 állampolgár bevonásával készült tanulmány kiemeli, hogy a válaszadók 38 százalékát érte hátrányos megkülönböztetés az elmúlt öt évben Európában: ez különösen az észak-afrikaiakat (45 százalék), a romákat (41 százalék) és a Szaharától délre fekvő országokból származó afrikaiakat (39 százalék) érintette. A hátrányos megkülönböztetés a munkakereséssel összefüggésben volt a legnagyobb (29 százalék).
 
2017. december 11-én Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karának tiszteletbeli professzora díszelőadást tartott a BBTE Magyar Tagozatának szakmai találkozóján Kolozsváron. Előadásának címe „A nemzetközi (jogi) kisebbségvédelem színe és fonákja” volt, aktualitását pedig a Kisebbségi Keretegyezmény 2018. február 1-jei „jogi születésnapja”, vagyis alkalmazhatóságnak 20. évfordulója adta. 
 
 
A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tartott díszelőadás után Soós Anna rektorhelyettessel, a Magyar Tagozat vezetőjével
 
Minority SafePack Initiative (MSPI)
 
Ahogyan azt a korábbiakban jeleztük, a Minority SafePack Initiative (MSPI) európai polgári kezdeményezést a FUEN indította útjára. Az indítvány előkészítésén 2011 óta dolgozik a FUEN, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Kisebbségek Ifjúsági szervezetének tagjaiból álló munkacsoport. 
 
A kezdeményezés a polgári érdekérvényesítés Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott új jogi eszközén alapul. Segítségével jogalkotási javaslat előterjesztésére kérhető az Európai Bizottság olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az Unió hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotása. A polgári kezdeményezést a 28 uniós tagország közül legalább 7-ből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell támogatnia és a 7 tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást. 

Az MSPI célja, hogy arra ösztönözze az EU-t, javítsa a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét és erősítse az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét. Ennek érdekében az aláírók arra kérik az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el jogi aktusokat a regionális és kisebbségi nyelvekkel, az oktatással és a kultúrával, a regionális politikával, a részvétellel, az egyenlőséggel, az audiovizuális és egyéb médiatartalommal, illetve a regionális (állami) támogatással kapcsolatos kötelezettségekről.

2017 októberében a magyar Országgyűlés egyhangú, támogató határozatban üdvözölte a kezdeményezést. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága által beterjesztett határozat kinyilvánítja: az Országgyűlés védendő alapvető értéknek tekinti az őshonos nemzetiségek létét és fennmaradását, az általuk létrehozott sajátos nyelvi és kulturális gazdagságot, továbbá egyetért azzal a törekvéssel, hogy az őshonos nemzeti közösségek a jövőben is szülőföldjükön boldogulhassanak. Az Országgyűlés „bátorítja a hazai magyar és a nemzetiségekhez tartozó polgárokat, a külhoni magyar nemzetrészek tagjait, hogy aláírásukkal támogassák a Minority SafePack polgári kezdeményezést”, valamint reményét fejezi ki, hogy az aláírásgyűjtés feltételeinek teljesítését követően az Európai Bizottság támogatni fogja a kezdeményezők jogalkotási programjának megvalósítását.

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes a kezdeményezés kolozsvári megindítása óta támogatja a kezdeményezés sikerességét és figyelemmel kíséri a kampányt.
 
 

Speciális nemzetközi megbízatás

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1994. november 10-én fogadta el a „Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről” címet viselő dokumentum szövegét. A nemzetközi szerződés 1998. február 1-jén lépett hatályba. Az azóta eltelt húsz év alatt az Európa Tanács jelenlegi 47 tagállama közül 43 állam aláírta, 39 állam ratifikálta is, ezzel a Keretegyezmény az Európa Tanács égisze alatt kidolgozott és aláírásra megnyitott 222 szerződés sorrendjében az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény mögött a második helyen áll a ratifikációk számát tekintve. A nemzeti kisebbségek védelme számára Európában rendelkezésre álló, változó hatékonyságú nemzetközi mechanizmusok között – a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája mellett – a Keretegyezmény központi szerepet játszik.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2016. május 25–i ülésén Szalayné Sándor Erzsébetet, a magyarországi nemzetiségek jogainak védelméért felelős ombudsmanhelyettest, egyetemi tanárt a kisebbségvédelem terén elért több évtizedes tudományos és nemzetközi jogi szakértői tevékenységére tekintettel a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának állandó tagjává választotta.

A Tanácsadó Bizottság feladata, hogy a nemzetiségek jogainak érvényesüléséről szóló egyes országjelentéseket megvizsgálja, és ezek alapján, illetve a helyszíni látogatások tapasztalatai alapján véleményezze a részes államok által a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény végrehajtása érdekében tett intézkedéseket és ajánlásokat tegyen. A Tanácsadó Bizottság független szakértőkből álló testület, állandó tagjainak száma 18 fő. A tagokat a Miniszteri Bizottság választja ki a Keretegyezményt ratifikáló államok által javasolt jelöltek közül.

Szalayné Sándor Erzsébet mandátuma 2016. június 1–jétől négy évre szól, mely időszak alatt a Tanácsadó Bizottság független és pártatlan állandó tagjaként a korábbiaknál szélesebb lehetőségekkel rendelkezik majd arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogai védelmének nemzetközi szakértőjeként folytassa az e területen végzett munkáját.


A nemzetiségi ombudsmanhelyettes tevékenységének részletesebb megismerése érdekében szíves figyelmébe ajánlom az alapvető jogok biztosának tevékenységéről szóló aktuális beszámoló nemzetiségi jogterületet érintő részét.