null A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes a tarnazsadányi általános iskola épületegyüttesének felújításáról

2018. november 29-én ünnepélyes keretek között került sor a tarnazsadányi általános iskola felújított épületegyüttesének átadására. A 130 millió forintos összköltségű beruházást az Egri Tankerületi Központ és a Klebelsberg Központ finanszírozta, kezdeményezői pedig a fenntartók és az intézményvezető mellett az ombudsman és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes voltak. A felújítás évtizedek óta váratott magára, most viszont nem csak a főépülethez csatolt új vizesblokk készült el, de kicserélték a nyílászárókat és a tantermek épületegyüttesének szigetelését is, valamint újjáépítették a tetőszerkezetet.

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes 2016-ban sajtóhírekből értesült az Erdőteleki Mikszáth Kálmán Általános Iskola Tarnazsadányi Tagiskolájában kialakult súlyos közegészségügyi állapotokról. A cikkek főként az iskola udvarán található vizesblokk tarthatatlan körülményeire hívták fel a figyelmet. Emellett jelezték, hogy a köznevelési intézmény nem rendelkezik tornateremmel, és rossz állapotban van az épületegyüttes, az udvar és a kerítés. A fenntartó tankerületi központ 2016-ban a kifogásolt vizesblokk elégséges működéséhez szükséges felújítási és karbantartási munkálatokat elvégeztette, a kapcsolódó problémák alaposabb feltárása érdekében azonban szükségessé vált ombudsmani vizsgálat indítása.

A teljes körű vizsgálatot követően kiadott közös jelentésben a nemzetiségi biztoshelyettes az alapvető jogok biztosával egyetértésben megállapította, hogy az infrastrukturális hiányosságok a gyermeki és oktatási jogok, valamint az emberi méltósághoz fűződő alapjogok sérelmének közvetlen veszélyét idézték elő. A jelentésben megfogalmazott álláspont szerint feltételezhető, hogy – tárgyi és személyi feltételek hiányában – a nevelő-oktató tevékenységet végző tagintézmény-vezető és a pedagógusok legjobb szándéka ellenére sem biztosított a tarnazsadányi általános iskolában a minőségi oktatás, sem a különböző oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés. Ráadásul – figyelemmel az intézmény költségvetési helyzetére – az utóbbi években elmaradtak a pályázati támogatások, s így az említett személyi és tárgyi feltételek kialakításához szükséges beruházási források, valamint a lehívásukhoz szükséges kapacitások is hiányoztak.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes mindezek miatt az érintett és illetékes hatóságokhoz fordult, hogy saját hatáskörükben eljárva mielőbb és teljes körűen szüntessék meg a felmerült alapjogi visszásságot, azaz a rendelkezésükre álló eszközökkel, soron kívül nyújtsanak segítséget a tarnazsadányi általános iskola infrastrukturális fejlesztéséhez. 

A rendelkezésre álló adatok, dokumentációk és a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az intézménybe járó tanulók túlnyomó többsége – a község lakosságához hasonlóan – roma származású. A jelentés hangsúlyozza, hogy a minőségi nevelés-oktatás biztosítása érdekében a területi hátrányok és a roma származás alapján is elkülönülő köznevelési intézmények esetében a megfelelő infrastrukturális, valamint személyi és tárgyi feltételek megteremtése és fejlesztése a deszegregációs politika legfontosabb eszköze.  

A tarnazsadányi általános iskola felújítása jó példa arra, hogy amennyiben az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes közös jelentésében megállapított intézkedési javaslatokat az illetékes szervek nyitottan fogadják, térségi és intézményközi összefogással hatékonyan orvosolhatók olyan problémák is, amelyek egyébként korábban éveken át megoldatlanul maradtak. 

Mindezek fényében remélhető, hogy a tarnazsadányi oktatási intézmény esetében a cél érdekében biztosított költségvetési források gyors és szakszerű felhasználása, az épületegyüttes fejlesztése következtében az iskolában jelentős javulnak majd az oktatási feltételek, valamint a nevelés-oktatás minősége is, s így a jövőben megelőzhető lesz a tagiskolába járó tanulók lemorzsolódása és kirekesztődése.