null Közös jelentés egy megyei jogú város német nemzetiségi önkormányzatát érintő, nemzetiségi nevelési-oktatási intézményvezetői megbízásához szükséges egyetértési jogának gyakorlásával összefüggő ügyben

Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentést adtak ki egy megyei jogú város német nemzetiségi önkormányzatát érintő, nemzetiségi nevelési-oktatási intézményvezetői megbízásához szükséges egyetértési jogának gyakorlásával összefüggő ügyben. A jelentésben a biztos és a biztoshelyettes egy konkrét köznevelési ügyhöz kapcsolódóan a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogának biztosítására kérte fel az Emberi Erőforrások Minisztériumát, és kezdeményezték a Nemzetiségi törvény 2020. január 1-jétől hatályos, egyetértési jogra vonatkozó módosításának az átgondolását.

A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyetteshez eljuttatott beadványában a nemzetiségi nevelési-oktatási tevékenységet ellátó Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola intézményvezetőjének megbízására vonatkozó eljárást és döntést kifogásolta. A panasz szerint az intézményvezetői beosztás ellátására kiírt pályázati eljárást – melynek keretében a nemzetiségi önkormányzat egyetértett a pályázó személyével – az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a pályázó elutasítása miatt eredménytelenné nyilvánította. Ezt követően az eredménytelen pályázati eljárás esetében szükséges, egy évre szóló intézményvezetői megbízáshoz a Szekszárdi Tankerületi Központ nem szerezte be az nemzetiségi önkormányzat egyetértését, és az ügyben született érdemi döntésről a nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve a képviselő-testülete sem kapott hivatalos értesítést.

Tekintettel arra, hogy az ügyben alapjogi visszásság gyanúja merült fel, az alapvető jogok biztosa és nemzetiségi biztoshelyettes vizsgálatot indítottak az ügyben. Az eljárásuk során az EMMI köznevelésért felelős államtitkárát vizsgálat lefolytatására, illetve részletes tájékoztatásnyújtásra kérték fel.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes megállapították, hogy a panaszügyben érintett nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízására vonatkozó eljárások során a jogszabályokban előírtaktól eltérően nem szerezték be a nemzetiségi önkormányzat egyetértését, amely a nemzetiségi jogok érvényesülését, valamint a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményét sértve visszásságot eredményezett. 

A jelentés a konkrét ügy mellett az egyetértési jog 2020. január 1-jétől bevezetett módosításával külön is foglalkozott. Az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő törvényben ugyanis a Nemzetiségi törvény egyetértéssel kapcsolatos 27. és 35. §-ait 2020. január 1-jétől az alapvető jogok biztosának véleményezésre megküldött előterjesztéstől jelentősen eltérően módosították. 

Az új szabályozás a véleményezési és egyetértési jog biztosításánál a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő hosszabbítását 15 nappal lerövidítette, a módosítás oka azonban nem volt megfelelően alátámasztva. A „a hallgatás kizárására” vonatkozó módosítás is értelmezhetetlen, az érintett szakaszokban ugyanis változatlanul rögzítik, hogy a nyilatkozat tételére vonatkozó határidő jogvesztő, a nemzetiségi önkormányzatnak tehát nincs arra lehetősége, hogy mulasztás esetén kimentse magát. Az is súlyos problémát okoz, hogy a módosítás következtében jelenleg nincs pontosan szabályozva, ahogy mi a teendő akkor, ha a nyitva álló határidőn belül a nemzetiségi önkormányzat azért nem adta meg az egyetértését, mert a másik fél döntésével nem értett egyet. 

Mindezekre tekintettel a biztos és a biztoshelyettes megállapították, hogy a nemzetiségi önkormányzatok közneveléssel, nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyekben gyakorolható egyetértési jogára vonatkozó, 2020. január 1-jétől történt Nemzetiségi törvény módosítása a nemzetiségi jogok, valamint a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelménye sérelmének közvetlen veszélyével járó visszásságot idéztek elő.

 A biztos és a biztoshelyettes a feltárt visszásság orvoslása érdekében felkérték az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkárát, hogy a konkrét ügyben biztosítsa: a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat a jogszabályban előírtak szerint, az egyetértési jog gyakorlására nyitva álló határidőkre is figyelemmel, az eljárás minden szakaszában élhessen az egyetértési jogával. 

Megkeresték emellett az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságát is, egyrészt arra kérték, hogy tekintse át a konkrét ügyben feltárt, a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogának gyakorlását akadályozó, továbbá a Nemzetiségi törvény 2020. január 1-jétől hatályos módosításával összefüggésben megállapított visszásságokat, és azokhoz kapcsolódóan alakítsa ki az álláspontját és javaslatát.

Felkérték továbbá a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért felelős Helyettes Államtitkárát is, hogy tekintse át a jelentésben felvetett a Nemzetiségi törvény egyetértési jogra vonatkozó módosításával összefüggésben feltárt szabályozási ellentmondásokat, hiányosságokat és kérték, hogy fontolja meg – az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának szakmai álláspontja és javaslata alapján, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint, ha szükséges, más kormányzati szervek bevonásával – a lehetséges jogszabály-módosítás előkészítésének kezdeményezését.

A jelentés teljes szövege elérhető itt.