Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága

Kötelezően és kizárólagosan előírja egy rendelkezés, hogy a vak és látássérült emberek csak köziratba foglalva tehetnek olyan nyilatkozatot, amely ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgál, így – egyebek mellett – kötelezően közokirati formában kell kötniük ingatlan-adásvételi szerződést is. Ez sérti az önrendelkezési jogukat, általános cselekvési szabadságukat, ezáltal a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jogukat – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Székely László a földművelésügyi és az igazságügyi miniszternek javasolta a rendelkezés módosítását.

Az alapjogi biztos egy konkrét panaszügyben megállapította, hogy mind az iskola igazgatója, mind annak az egyházi fenntartója jogsértő módon járt el egy magántanulói státusz iránti szülői kérelem elbírálása, valamint a jogorvoslati eljárás során. Székely László ombudsman vizsgálata ugyanakkor feltárta, hogy aggályok merülnek a gyámhatósági véleményadásra vonatkozó rendelkezések egyértelműsége, és a református egyház fenntartásában működő iskolák döntéseit sérelmező jogorvoslati kérelmek elbírálásának szabályai kapcsán. A biztos ajánlásai nyomán az igazgató felülvizsgálta korábbi döntését.

A megélhetésüket veszélyeztető összeget kellett visszafizetniük, mivel az eljáró hatóságok több hónapra visszamenőleg nyilvánították jogtalannak és vonták meg a foglalkoztatást helyettesítő támogatásukat – panaszolták többen az alapvető jogok biztosának. Felrótták azt is, hogy a kapott tájékoztatás nem volt egyértelmű, a hatóságok mulasztásai is hozzájárultak ehhez a helyzethez. Székely László vizsgálta a panaszokat, alapjogi és jogállami problémákat tárt fel és hiteles, közérthető tájékoztatást javasolt a visszás gyakorlat megszüntetésére.

A gyámhatóság jelentős leterheltségére hivatkozva, de kellő jogi indok nélkül két év után bírált el érdemben egy, a kapcsolattartás újraszabályozása érdekében benyújtott szülői kérelmet. Az eljárás elhúzódása miatt az érintett szülő és a gyermek 9 hónapig csak felügyelt formában találkozhatott. Székely László ombudsman kivizsgálta az ezt sérelmező panaszt és arra jutott, hogy nem egyszerű hatósági hiba, hanem alapjogsértő mulasztás történt.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben egyhangú határozatával az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját, január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Mindannyiunk erkölcsi feladata az áldozatokról való megemlékezés, ugyanakkor közös felelősségünk a következő generációk emberi jogi tanítása és érzékenyítése is.

A jövő nemzedékek szószólója állásfoglalással kívánja segíteni az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak nemzeti szintű végrehajtását. Bándi Gyula felhívja a figyelmet arra, hogy az egymással összefüggő gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célok csak együtt, egymást támogatva érhetők el, miközben elsősorban a legelesettebbek életfeltételeinek javítására kell összpontosítani. A Célok hazai végrehajtásakor az alapvető jogok érvényesítésére figyelemmel kell lenni, ezért az ombudsmani gyakorlat fontos támpontokat jelenthet a hazai stratégia megalkotásakor.

A korábbi vizsgálatok óta nem történt kedvező változás: a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek közül minden harmadikat most is anyagi helyzete miatt emelik ki a családjából. Székely László ombudsman szerint ezt az aggasztó, a gyermekek jogait sértő intézkedést megelőzéssel, a gyermekjóléti alapellátás és az átmeneti gondozás megerősítésével, valamint az ezeket kísérő szociálpolitikai intézkedésekkel lehetne kezelni. Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszteréhez fordult ajánlásaival.

Az alapvető jogok biztosa több mulasztást is feltárt egy sajátos nevelési igényű tanuló középiskolai érettségijének megszervezése kapcsán. Székely László ombudsman hangsúlyozta, hogy egy sajátos nevelési igényű, kommunikációs nehézségekkel küzdő, fogyatékossággal élő tanuló érettségire való felkészítése nem „érdem” kérdése, a kedvezmények megadása pedig nem kegy gyakorlása.

Nem okoz alapjogi visszásságot, hogy az örökbefogadó legfeljebb 45 évvel lehet idősebb az örökbefogadott gyermeknél, illetve az sem, hogy a nevelőszülő nincs eleve előnyben a nála nevelkedő gyermek örökbefogadási eljárásában. Panaszbeadványokat kivizsgálva erre jutott az alapvető jogok biztosa. Székely László ugyanakkor a konkrét ügyek tapasztalatai nyomán több intézkedést is javasolt a gyakorlat bizonytalanságainak kiküszöbölésére, a félreértések megelőzésére, végső soron a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás garantálására.