Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága

A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes 2021. december 14-én kiadta 4/2021. számú elvi állásfoglalását a nemzetiségi nyelven való közösségi névhasználatról. Az állásfoglalás célja, hogy áttekintse és feltárja a nemzetiségi nyelven való közösségi névhasználat érvényesülésének komplex helyzetét, sajátos problémáit. 

A nemzetiségi közösségek joga a nemzetiségi nyelven való közösségi névhasználathoz Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben biztosított alapvető jog. E jog a nemzetiségi közösségek identitásának, önazonosságának egyik alapvető eleme, egyúttal záloga a nemzetiségi közösségek fennmaradásának egyik eszköze. A nemzetiségi nyelven való közösségi névhasználat emellett szoros kapcsolatban áll a Magyarországon élő nemzetiségek anyanyelvhasználathoz való jogával.

A nemzetiségi biztoshelyettes az információgyűjtés során egyrészt személyes szakmai egyeztetéseket folyatatott a nemzetiségi közösségek politikai képviselőivel és szakembereivel, másrészt írásbeli megkeresések útján tájékozódott. Tájékoztatást kért az országos nemzetiségi önkormányzatoktól és az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságától. A beérkezett válaszok feldolgozását követően pedig megkereste az Agrárminisztériumot, a Belügyminisztériumot, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, a Miniszterelnökséget, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. Az előkészítés fontos részét jelentette a speciális tudományos megközelítések megismerése és bemutatása is, erre tekintettel, tájékoztatást kért a nyelvtudomány képviselőitől is, valamint számos tudományos műhelyt keresett fel, személyes egyeztetést folytatva az ott oktató és kutató szakemberekkel.

Az állásfoglalás érinti a hazai és nemzetközi példákat, így többek között a releváns hazai és európai uniós jogszabályokat, nemzetközi szerződéseket, nemzetközi ajánlásokat, illetve a témában készült egyes tudományos értekezéseket is.

Vizsgálata során a nemzetiségi biztoshelyettes az alábbi témaköröket tekintette át:
- A nemzetiségi közösségek által lakott településeken
    a nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek (helységnevek) használata;
    az utcaneveket megjelölő táblák nemzetiségi feliratai;
    a közlekedési nevek nemzetiségi nyelvű megállapítása.
- A nemzetiségi közösségi névhasználatot érintő eljárások, különösen a vonatkozó feladat- és hatáskörök, a kezdeményezésre jogosultak köre, névmegállapítás.

Az elvi állásfoglalás előkészítése során számos olyan gyakorlati kérdés, probléma merült fel, amely a nemzetiségi nyelven való közösségi névhasználat területén döntő mértékben befolyásolhatja a hatékony jogérvényesülést. Ugyanakkor a nemzetiségi nyelven való közösségi névhasználati jogok érvényesülésével összefüggésben strukturális jellegű problémákat nem tárt fel.

A nemzetiségi biztoshelyettes az elvi állásfoglalásban e területen a hazai nemzetiségi közösségekhez tartozó személyek és közösségek hatékonyabb jogérvényesítésének előmozdítását célzó, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának, az országos nemzetiségi önkormányzatoknak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, a belügyminiszternek, az innovációs és technológiai miniszternek, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elnökének szóló javaslatokat fogalmazott meg. Az elvi állásfoglalás szakmai javaslatai főként a nemzetiségi nyelven való közösségi névhasználat szabályainak részleges módosítására, a nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevek megállapításának módjára, a nemzetiségi nyelvű helységneveket, országos, illetve helyi jelentőségű közlekedési neveket tartalmazó jelzőtáblák, nemzetiségi nyelvű közterület névtáblák kihelyezésének anyagi eszközökkel történő ösztönzésére, valamint a nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi neveket tartalmazó nyilvántartások egységesítésére vonatkoztak.

A nemzetiségi biztoshelyettes egyértelműen jelezte, hogy az elvi állásfoglalásban megfogalmazott megállapítások és javaslatok figyelmen kívül hagyása a nemzetiségi jogok sérelmével járhat.

Az elvi állásfoglalás teljes szövege itt elérhető.