null A 2023. évi beszámoló vitája a Nemzetiségi Bizottságban

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága 2024. október 29-én tartott ülésén az Ombudsman és a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes bemutatták a 2023. évi tevékenységükről szóló beszámolójukat, amelyet a testület egyhangúlag elfogadott és plenáris vitára alkalmasnak talált. Az ülést Alexov Lyubomir szerb szószóló, a testület alelnöke vezette.

Kozma Ákos a 2023 ombudsmani tevékenységének rövid összegzése mellett külön is foglalkozott a nemzetiségi terület tavalyi évet érintő néhány eseményével és kihívásával. Elmondta, hogy 2023 a jogi környezet szempontjából különleges időszak volt, hiszen a nemzetiségi jogterület három fontos jogi dokumentuma is kerek évfordulóját ünnepelte. A nemzeti kisebbségek és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásának 30. évfordulója, nemzetközi vonatkozásban pedig az Emberi Jogok Európai Egyezménye hatályba lépésének 70. és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény 25. évfordulója volt. Kiemelte, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvény három évtizedes múltja a szabályozás szilárdságát és értékállóságát jelzi, ugyanakkor annak rugalmas és szakszerű változtatása rendszeresen időszerűvé válik. Ennek keretében a Biztoshelyettes is aktívan részt vett a sarkalatos törvény felülvizsgálatát előkészítő munkacsoport tevékenységében, amely során számos javaslatot, illetve alkotmányossági észrevételt fogalmazott meg 2023-ban is. Ezeket a testület elfogadta és beépítette a végleges tervezetbe, így az napjainkban már a nemzetiségek jogairól szóló törvény része lett. Az ombudsman ugyanakkor jelezte, hogy a 30. évforduló, illetve az ahhoz kapcsolódó ünneplések és értékelések egyik fontos üzenete: minden korábbinál hangsúlyosabban és szélesebb körben be kell vonni a fiatalokat a közösségüket érintő döntésekbe, hiszen minden intézkedés az ő jövőjükről szól. A nemzetiségi kultúra ápolása-fejlesztése nem absztrakt cél, hanem egyértelműen, kétséget kizáróan a következő generációk identitás- és önazonosság-alakításának útja. 


 

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes elmondta, hogy 2023-ban több olyan témát is kiemelt figyelemmel kísért, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a hazai nemzetiségi közösségekre. A korábbi évektől eltérően e témáknak csak egy része volt előre tervezhető, többségük aktuális társadalmi folyamatokra és strukturális problémákra való azonnali és szükségszerű szakmai válaszlépés volt. A specifikus témák szerteágazóak voltak, így például: az Ukrajnából menekülő ukrán és roma személyek helyzete, a nemzetiségi önkormányzatok véleményezési és egyetértési jogainak gyakorlása, szegregációs tendenciák a hazai közoktatási rendszerben, gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés lehetőségei, illetve korlátai.

Az ombudsmanhelyettes összegzésében külön is felhívta a figyelmet a nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi kulturális autonómia helyzetére, a nemzetiségi nevelés-oktatás anyagi és emberi erőforrást érintő kihívásaira, a súlyosbodó szegregációs tendenciákra, valamint a szociális életkörülményeket, lakhatást érintő helyzetekre. Jelezte: a vizsgált problémák keretén belül is fokozott kihívást okozott az érintettek számára a kialakult energia- és gazdasági válság, a különösen magas infláció, valamint a lakosság jelentősen megemelkedett megélhetési költségei. 

Az ombudsmanhelyettes hangsúlyozta: a saját kultúra fejlesztése, a saját közösség jóléte csak az első feladat, hiszen minden nemzetiség osztozik minden más nemzetiséggel együtt a jogi és szakpolitikai rendszereken, így közösen is felléphetnek és érvényesíthetik az érdekeiket. A többségi társadalom számára pedig minden nemzetiségnek látszania kell, külön-külön és együtt is: világossá kell tenni a nyilvánvaló tényt, hogy a hazai nemzetiségi kultúrák, a nemzetiségi nyelvek nem csak átvitt értelemben „gazdagítják” Magyarországot, hanem megkerülhetetlen és tiszteletre méltó értéket képviselnek és közvetítenek mindenki számára. Ráadásul az ellátórendszerek teljesítményét és hiányosságát valamennyi hazánkban élő állampolgár egyaránt tapasztalja, így a problémák felismerése és orvoslása is közös érdek.

Az ombudsman és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes is nagyra értékelte a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége partnerségét, és megköszönte a nemzetiségi szószólókkal és a magyarországi német kisebbség képviselőjével, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel folytatott folyamatos párbeszédet, együttműködést.

A jelenlévő szószólók megköszönték az összegzéseket és hozzászólásaikban a felvetett problémák saját közösségeikben megjelenő hatásaira hívták fel a figyelmet.

Kissné Köles Erika üdvözölte a nemzetiségi nevelés-oktatással kapcsolatos aktivizmust és a muzeális intézmények átfogó vizsgálatát, valamint további vizsgálati lehetőségeket jelzett a kulturális autonómia egyes területei kapcsán. Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló hangsúlyozta a tankönyvekben és oktatási anyagokban szereplő, nemzetiségi közösségekre vonatkozó információk hiányosságát és pontatlanságát. Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló a kulturális intézmények finanszírozási nehézségeire hívta fel a figyelmet, megerősítve az ombudsmanhelyettes észrevételeit, melyek szerint a magas infláció és az energia árak növekedése komoly kihívást jelent a nemzetiségi intézmények számára. Szolga József horvát nemzetiségi szószóló kiemelte a települési és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködésének akadályait, egyetértve a nemzetiségi önkormányzatok véleményezési és egyetértési jogával összefüggésben jelzett nehézségekkel. Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló a kéttannyelvű iskola szeptemberi megnyitása kapcsán megemlítette, hogy habár azt nagy előrelépésnek és fontosnak tartja, de a megnövekedett létszámú ukrán közösség igényeit figyelembe véve egy nagyobb befogadóképességű iskolaépületre, valamint egy saját templomra is nagy szüksége lenne a közösségnek. Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló a nemzetiségi oktatás kapcsán a görög nyelvű nemzetiségi felsőoktatás megteremtésének a fontosságáról tett említést. 

A biztoshelyettes az egyedi viszontválaszok mellett általánosságban is reflektált az elmondottakra, és biztosította a nemzetiségi közösségek képviselőit, hogy a hatáskörébe tartozó problémák feltárása és enyhítése mellett a biztoshelyettesi feladat- és hatáskörbe nem tartozó, de a nemzetiségi közösségek számára fontos ügyek esetén – lehetőségei szerint – szakmailag támogatni fogja azokat.

A testület a beszámolót 11 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, és az Országgyűlés számára elfogadásra javasolta. A szószólók egyúttal megköszönték az Ombudsman és az Ombudsmanhelyettes nemzetiségi közösségek védelmében végzett tevékenységét. A Bizottság álláspontját Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló képviseli majd az Országgyűlés előtt.

A 2023. évi beszámolót és az arról készült INFO.lapot megtalálhatja az Ombudsmanhelyettes honlapján is.