null Perifériák építészete - előadás a Budapesti Műszaki Egyetemen

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes és titkárságvezetője egy különleges felkérés nyomán előadást tartottak a nemzetiségi jogokról, a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról, valamint az interdiszciplináris szakmai együttműködés lehetőségeiről a BME Perifériák építészete - Újrafelfedezés és innováció című kurzusán.

A meghívó Kemes Balázs DLA építészmérnök, az Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék adjunktusa volt, aki az öt éve indult tárgy keretében a különböző tudományterületek kiemelt szakembereit invitálja meg tudományközi párbeszédre. A rendszeresen közel hatvan hallgató aktív jelenlétével zajló, jó hangulatú kurzus célja, hogy a korunk, illetve világunk azon aktuális, de perifériára szoruló jelenségeit próbálják összegyűjteni és értelmezni, amelyek alapvetően hatnak kultúránkra, azon belül is épített környezetünkre, így magára az építészetre is. 

A szociálisan elkötelezett munka és az interdiszciplináris párbeszéd az előadásokon túl is meghatározó elem a Középülettervezési Tanszék munkájában: egy állandó szakmai munkacsoport, szakmaközi megbeszélések sora és az évről évre megrendezett nyári építőtábor szerves részét képezik a szociális elkötelezettség professzionális keretbe foglalásának. Ezek kiemelt elemei a hátrányos helyzetben élő közösségek megismerése, segítése és támogatása, egyúttal a közösségépítés, az együttműködés, valamint a szociális elkötelezettség hatékony érvényesítése. 

A tanszék keretében működő Fenntartható Közösségek Stúdió és a szociálisan elkötelezett építészet a legkülönfélébb közösségek igényeinek leginkább megfelelő, fenntartható modellekkel foglalkozik, mind az építész lehetséges szerepvállalása, mind a konkrét építészeti megoldások tekintetében. Küldetésnyilatkozata szerint a Stúdió elsődleges célja, hogy a kutatás és oktatás révén olyan közösségi projektek jöjjenek létre, amelyek a hátrányos helyzetű vagy éppen más, civil alapon szerveződő közösségek társadalmi jelenlétét, fenntarthatóságát segítik. A szociálisan érzékeny, szolidáris megközelítést jól jellemzi, hogy a tervezés közösségi párbeszédből indul ki, a közösség életéből szorosan következik. Az effajta építészetben kiemelkedően fontos a közösség igényeinek, azok megismerésének és a proaktív, kezdeményező építész-habitusnak a jelentősége.

Az építőtáborok során a résztvevő hallgatók kisebb építési és felújítási munkálatokat végeztek és jelenleg is végeznek a komplex hátrányokkal küzdő települések vagy közösségek megsegítésére. A munkatervek közös elkészítésében, majd a tervek önerőre épülő kivitelezésében a hallgatók és az oktatók mellett többnyire az érintett közösségek tagjai is részt vesznek.

Kemes Balázs DLA és a Középülettervező Tanszék tevékenységéről ezeken a linkeken tájékozódhat:
https://www.kozep.bme.hu; 
https://www.kozep.bme.hu/studiok/fenntarthato-kozossegek