null A nemzetiségi ombudsmanhelyettes beszámolója

Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2019. március 12-i ülésén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes 2017-es beszámolóját, valamint több, 2018-ban született elvi állásfoglalását és ombudsmannal közös jelentését is.

Ritter Imre elnök a testület nevében megköszönte az ombudsmanhelyettes magas szakmai színvonalú munkáját, valamint reményét fejezte ki, hogy 2019 októberétől ismételten lehetőséget kap a megkezdett közös munka folytatására, ennek érdekében pedig a bizottság támogatásáról biztosította őt.

Részletek:

2019. március 12-én az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága ülésén Szalayné Sándor Erzsébet a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes beszámolt az elmúlt évben folytatott szakmai tevékenységéről.

A biztoshelyettes először a 2017. évi tevékenységéről szóló parlamenti beszámolójának főbb sarokpontjait ismertette a bizottság tagjaival. A nemzetiségi jogi ügyekkel kapcsolatban kitért a koordinációs és irányítási kérdésekre, bemutatta az egyes ügytípusokra vonatkozó ügyforgalmi adatokat, és külön is elemzett néhány kiemelt témát és ügyet. A biztoshelyettesi titkárság tevékenységéről szóló beszámolórészben szólt a nemzetiségi jogok érvényesülésének figyelemmel kíséréséről, a nemzetiségekkel való kapcsolattartásról és a biztoshelyettes tájékoztatási, illetve társadalmi szemléletformálási tevékenységéről. A 2017. évi beszámolóhoz kapcsolódó tájékoztatás a biztoshelyettes nemzetközi tevékenységének bemutatásával zárult.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése alapján a bizottság a beszámolóról állásfoglalást alakított ki és ebben az Országgyűlésnek annak elfogadását javasolta.

Ezt követően Szalayné Sándor Erzsébet tájékoztatta a bizottságot a 2018. évben kiadott elvi állásfoglalásairól.

1. Az első állásfoglalás témája nemzetiségi közösségek szerepe a helyi és regionális gazdaságfejlesztésben, turizmusban a Szlovén Mintagazdaság példája alapján. Ennek kapcsán a biztoshelyettes hangsúlyozta, hogy e kezdeményezés jó példája annak, hogy egy őshonos, több évszázados múlttal rendelkező nemzetiségi közösség összefogással, a történelmi hagyományokra építve, a helyi adottságok felismerésével és kiaknázásával hogyan járulhat hozzá nemcsak saját identitásának ápolásához, továbbéléséhez, hanem a nemzeti értékek megóvásához és a fenntartható fejlődés biztosításához is.

2.A nemzeti értékgyűjtés nemzetiségi tartalmairól szóló második elvi állásfoglalással kapcsolatban kiemelte, hogy e vizsgálat célja a nemzeti értékgyűjtés nemzetiségi tartalmakkal kapcsolatos helyi, megyei és országos gyakorlatának feltárása és bemutatása volt, valamint annak elősegítése, hogy a hazánkban élő nemzetiségi közösségek értékei beazonosítható és jól látható módon, növekvő mértékben jelenjenek meg a nemzeti értékek különböző gyűjteményeiben.

3. A biztoshelyettes a közszolgálati médiaszolgáltatás és a nemzetiségi jogok érvényesülésének viszonyát elemző elvi állásfoglalás kiemelt fókuszpontjaiként említette a nemzetiségi közösségek és a közmédia vezetése közötti koordináció és kooperáció kérdését, a nemzetiségekről kialakuló médiaképet, a nemzetiségi média infrastruktúráját, szervezetét és finanszírozását, a nemzetiségi adásokhoz való technikai és organikus hozzáférést, illetve a nemzetiségi közmédiára vonatkozó átfogó stratégiai koncepció hiányának problémáját.

4.A nemzetiségi kulturális autonómiának a hazai filmművészet és filmgyártás területén való érvényesüléséről szóló állásfoglalás kapcsán a biztoshelyettes ismertette az általa tett szakmai javaslatokat és a felvázolt elvi irányvonalakat a nemzetiségi filmgyártás, filmterjesztés és a nemzetiségi filmalkotások megőrzésének fejlesztése, valamint a nemzetiségi filmalkotásokkal összefüggő kollektív nemzetiségi jogok minél hatékonyabb érvényre juttatása érdekében.

Az állásfoglalásokról szóló tájékoztatót követően számos nemzetiségi szószóló jelezte, hogy fontosnak és saját munkájuk illetve a bizottság tevékenysége során a jövőben jól használható hasznos szakmai alapnak tartják a bemutatott állásfoglalásokat és megköszönték a biztoshelyettes e téren végzett munkáját.

Az ülés harmadik részében a bizottság tagjai tájékoztatót hallhattak az alapvető jogok biztosa és a Magyarország területén élő nemzetiségek védelmét ellátó biztoshelyettes által a 2018. évben kiadott két kiemelt közös jelentéséről, így a személyszállítási közszolgáltatók számlakiállítási gyakorlatának vizsgálatáról az AJB-363/2018. számú ügyben és a megkeresett szerv együttműködési kötelezettségének megszegése miatti vizsgálatról az AJB-3540/2018. számú ügyben.

Az ombudsmanhelyettes beszámolóit követően Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke is megköszönte Szalayné Sándor Erzsébetnek a mandátumának időtartama alatt végzett munkáját valamint a bizottsággal kialakított magas színvonalú szakmai együttműködését. Az elnök az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével egyeztetett álláspontjaként reményét fejezte ki, hogy a biztoshelyettes lehetőséget kap a megkezdett közös munka folytatására és ennek érdekében a bizottság támogatásáról biztosította.