Az ülősztrájkolók rendőri kezeléséről
null Az ülősztrájkolók rendőri kezeléséről
A rendőrség jogsértő fellépése az ülősztrájkolókkal
AJB-730/2012
A rendőrség a békés gyülekezéshez való joggal, valamint a személyes szabadsághoz való joggal összefüggő visszásságot okozott, amikor előállította a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalban ülősztrájkot folytatókat. Az ombudsman vizsgálati jelentésében tisztázta, hogy az ülősztrájk megfelelt a békés gyülekezés kritériumainak, a rendőrségnek csak el kellett volna távolítania őket az épületből, de az előállításukat semmilyen kényszerítő körülmény nem indokolta.
2011. november 11-én aktivisták elfoglalták a polgármesteri hivatal folyosóját, ahonnan őket a rendőrség előállította. Az ombudsman sajtóhírek alapján hivatalból vizsgálta, hogy érvényesültek-e a tiltakozók alapvető jogai.
A biztos a rendőrség szabálysértési eljárásaival nem foglalkozhatott, mert azok ügyében bírósági eljárás indult. Az ombudsman azonban azt tisztázta, hogy a Polgármesteri Hivatalban ülősztrájkot folytató emberek magatartása minden szempontból megfelelt a gyülekezés meghatározásának, ugyanis több személy, azonos helyen, annak érdekében gyűlt békésen össze, hogy egy közéleti kérdésben közösen kinyilvánítsa a véleményét.
A gyülekezési törvény szerint a rendőrség a rendezvényt feloszlatja, ha a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt, bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, vagy mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, továbbá ha a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, és akkor is, ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak. Mivel a megmozdulás mások jogainak és szabadságának sérelmével járt – tehát a rendezvény feloszlatásának feltételei fennálltak – a rendőrségnek el kellett volna távolítani a tüntetőket az épületből. Azt azonban semmilyen kényszerítő körülmény nem indokolta, hogy az igazoltatásokon és a szabálysértési feljelentésen túl elő is állították a hivatal folyosóin békés ülősztrájkot folytatókat.
A rendőrségről szóló törvény hangsúlyozza az arányosság követelményét, azaz a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Az Alkotmánybíróság egy alkotmányértelmezése szerint is csak úgy lehet szabályozni a személyes szabadság elvonásának eljárását, hogy az nem korlátozza szükségtelenül vagy aránytalanul a személyes szabadsághoz való jogot.
A józsefvárosi hivatalban intézkedő rendőrök nem ismerték fel, hogy az ülősztrájkolók a gyülekezési jogukkal éltek. A rendőrség a rendezvény feloszlatásán túlmutató intézkedéseket alkalmazott, amivel sértette a békés gyülekezéshez és a személyes szabadsághoz való jog érvényesülését.
Az alapvető jogok biztosa a visszásságok jövőbeni megelőzése érdekében az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.
A teljes jelentés olvasható a /documents/10180/143994/201200730.rtf/1cb31d21-1d97-40b4-9dcb-be2ff3040d75 oldalon.