Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A hazánkban tartózkodó nem magyar állampolgár gyermekek a magyarokéval azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést, a magyar jog szerinti tanköteles kor elérése után pedig az iskolai nevelést-oktatást – emlékeztet jelentésében Székely László. Az alapvető jogok biztosa jelzések és sajtóhírek alapján hivatalból indított vizsgálatának jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem magyar állampolgár gyermek oktatását is szabályozó köznevelési törvény előírásai nincsenek összhangban az ágazati törvényekben foglalt rendelkezésekkel, és a fogalomhasználat sem következetes.

A biztoshoz több olyan jelzés érkezett, amely szerint a Magyarországon munkát vállaló külföldi, elsősorban román állampolgárságú szülőkkel itt tartózkodó gyermekek számos esetben nem járnak iskolába. Szüleik ugyanis arra hivatkoznak, hogy rájuk a hazájuk szerinti oktatási rendszer szabályai vonatkoznak, ennek alapján pedig a gyerekeik magántanulók. A tapasztalatok szerint ugyanakkor az érintett családokban a gyermekek sem Magyarországon, sem pedig az állampolgárságuk szerinti országban nem tesznek eleget tankötelezettségüknek, ami jelentősen megnehezíti az oktatáshoz való jog érvényesülését.

A biztos jelentésében rámutatott arra, hogy az ENSZ hazánkban is hatályos Gyermekjogi Egyezménye értelmében Magyarországnak el kell ismernie a gyermekek oktatáshoz való jogát, különösen pedig azt, hogy az alapfokú oktatás mindenki számára kötelező és ingyenes. A hazánkban tartózkodó nem magyar állampolgár gyermekek a magyarokéval azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést, a magyar jog szerinti tanköteles kor elérése után pedig az iskolai nevelést-oktatást. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a szabályozás sok helyen nem egyértelmű: egymásnak közvetve, néhol közvetlenül ellentmondó rendelkezéseket, illetve eltérő fogalom-meghatározásokat használnak a köznevelési és a külföldiek jogállásával (tartózkodási jogukkal) kapcsolatos törvényi és rendeleti szabályok.

Az alapjogi biztos álláspontja szerint a Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárságú, de egyben a külföldön tartózkodó magyar állampolgár gyermekek oktatáshoz való joga szempontjából is aggályos, hogy a tankötelezettség teljesítését pusztán bejelentéshez kötik, nem kell a szülőknek a saját országuk szerinti hatóságnál igazolniuk az oktatásban való tényleges részvételt.

Az ombudsmani vizsgálat azt is feltárta, hogy a hatályos magyar szabályok a nem magyar állampolgár gyermekek esetében mind a tankötelezettséget, mind az oktatás ingyenességét a szülő 90 napot meghaladó tartózkodási engedélyéhez, illetve elismerési kérelem benyújtásához kötik, vagyis sem a kötelező iskoláztatást, sem annak ingyenességét nem biztosítják teljes körűen. Székely László ombudsman visszásnak, az iskolakezdést nehezítő akadálynak tartja azt az előírást is, amelynek értelmében az iskolai felvételi kérelménél a nem magyar állampolgár tanulónak kell nyilatkoznia arról, hogy ki látja el a szülői felügyeletét, illetve ki gondoskodik az iskolai tanulmányaihoz szükséges feltételekről.

Az átfogó vizsgálat fény derített arra, hogy az iskolák jelentős része egyáltalán nem ismeri a nem magyar állampolgár gyermekek óvodai, illetve iskolai neveléséhez, oktatásához kiadott szakmai irányelvet, az abban foglalt iránymutatást. Személyi és tárgyi feltételek hiányában emellett csak néhány iskola biztosít kvázi önszorgalomból a nem magyar állampolgárságú tanulók számára a tanulmányaik folytatását biztosító interkulturális vagy más, hasonló jellegű programot, illetve segíti elő a beilleszkedésüket.

Az ombudsman hangsúlyozta: a külföldi állampolgár gyermekek és családjuk a gyermekjóléti szolgálatok szolgáltatásainak teljes körű igénybevételére jogosultak. Az eleve sérülékeny csoportot jelentő, a magyar nyelvet nem vagy csak gyengén ismerő, Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár gyermekek közül ugyanis azok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, akiknek, akik szüleinek a tartózkodási jogi státusza rendezetlen, illegálisan vagy részben legálisan élnek hazánkban.

Az alapvető jogok biztosa a feltárt problémák megoldása érdekében egy sor jogalkotási kezdeményezéssel és ajánlással fordult az emberi erőforrások miniszteréhez, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének mielőbbi intézkedését kérte.