Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága

Augusztus 2-án, a roma holokauszt emléknapja alkalmából minden évben emlékeznünk és emlékeztetnünk kell egymást azokra a mérhetetlen megpróbáltatásokra, fájdalmakra, amelyeket az emberiség történelmének egyik legsötétebb fejezete során szenvedtek el roma embertársaink is.

„A nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok. (…) Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.” Az Országgyűlés 1993. július 7-én ezen elvek tiszteletben tartása mellett foglalt állást a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény elfogadásával.

Nemzetiségi Ombudsmanhelyettesként feladatomnak tartom, hogy a hazánkban élő nemzetiségi közösségek történetének sorsfordító eseményeiről megemlékezzek. Évről évre ilyen szomorú kötelességem az, hogy a roma holokauszt emléknapja alkalmából tisztelegjek a fél millió európai, köztük több tízezer magyar roma áldozat előtt.

Április 8-án világszerte a roma kultúra értékeit ünnepeljük. Idén azonban – csakúgy, mint tavaly, a járvány kitörése idején – érdemes ezt az alkalmat most kivételesen a roma kultúra kiemelt jelentőségének hangsúlyozása mellett arra is felhasználni, hogy felhívjuk a figyelmet a társadalmi szolidaritás szükségességére, elsősorban arra, hogy ezekben a nehéz időkben különösen fontos az egymásra való odafigyelés, a sérülékeny társadalmi csoportok – köztük a roma közösségek – hatékony gyakorlati támogatása.

Miközben a járványhelyzet és az annak kapcsán elrendelt rendkívüli intézkedések felülírták a szakmai kapcsolattartással, kulturális programokkal és kiemelt vizsgálatokkal kapcsolatos terveket, a beszámoló korábbi fejezeteiben részletesen bemutatott infrastrukturális és személyi változások öt területen jelentősen átalakították a működés körülményeit is, ezzel pedig új lehetőséget adtak a tevékenység jövőbeli jelentős fejlesztésére.

Budapest, 2020. december – Napjaink egyik legnagyobb kihívása annak elérése, hogy a társadalom tagjainak reakciója az emberi jogok, így különösen a nemzetiségi közösségek tagjai számára biztosított jogok bármilyen megsértése esetén ismereteken alapuló, előítéletektől mentes és megfontolt legyen. E körben a közszereplők felelőssége rendkívül nagy, hiszen megszólalásaikkal a meglévő folyamatokat bármilyen irányban felerősíthetik, személyes példájukkal, megnyilvánulásaikkal hozzájárulhatnak a közbeszéd színvonalának emeléséhez, de a negatív tendenciák felerősödéséhez is – hívja fel a figyelmet frissen kiadott elvi állásfoglalásaiban dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes.

a budapesti Roma Holokauszt Emlékmű megrongálásával kapcsolatos intézkedésekről és a gyűlölet motiválta incidensek elleni fellépés szükségességéről

A német nemzetiségi közösséget sértő kijelentésekről, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés szükségességéről és a videómegosztó platformokon megjelenő sérelmes tartalmak elleni fellépés lehetőségeiről

A koronavírus-világjárvány idején a Magyarország bizonyos régióiban a jelenlegi veszélyhelyzettől függetlenül is nehéz körülmények között élő, nélkülöző roma családok is rendkívüli kihívásokkal szembesülnek, és segítségre szorulnak – erre hívja fel a figyelmet a roma kultúra magyar és egyetemes értékei, valamint a következő generációk előtt álló lehetőségek mellett Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, egyetemi tanár a roma kultúra világnapja alkalmából.

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes üzenete a koronavírus járvány Roma közösségeket érintő kihívásairól

2009. február 23-án, pontosan tizenegy évvel ezelőtt a huszonhét éves Csorba Róbertet és négy és féléves kisfiát saját házuk udvarán hidegvérrel lelőtték. Az áldozatok egyetlen bűne az volt, hogy romának születtek.