TÁJÉKOZTATÓ PANASZ BENYÚJTÁSA ESETÉN

>> KÖNNYEN ÉRTHETŐ TÁJÉKOZTATÓ <<

>> NEMZETISÉGI NYELVŰ TÁJÉKOZTATÓK <<

Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében – kizárólag neki felelős megbízottként – választja meg az alapvető jogok biztosát.

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt) 18. §-a alapján az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, például:

• közigazgatási szerv,
• helyi önkormányzat,
• nemzetiségi önkormányzat,
• kötelező tagság alapján működő köztestület,
• a Magyar Honvédség,
• rendvédelmi szerv,
• közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében,
• nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve,
• közjegyző,
• törvényszéki végrehajtó,
• önálló bírósági végrehajtó vagy
• közszolgáltatást végző szerv

tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Közszolgáltatást végző szervnek minősül – függetlenül attól, hogy milyen szervezeti formában működik

• az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, illetve e feladat ellátásában közreműködő szerv,
• a közüzemi szolgáltató,
• az egyetemes szolgáltató,
• az állami vagy európai uniós támogatás nyújtásában vagy közvetítésében közreműködő szervezet,
• a jogszabályban közszolgáltatásként megjelölt tevékenységet végző szervezet, valamint
• a jogszabályban előírt, kötelezően igénybeveendő szolgáltatást nyújtó szervezet.

A közszolgáltatást végző szerv kizárólag e tevékenységével összefüggésben vizsgálható.

Az alapvető jogok biztosa kivételesen természetes személyek nagyobb csoportja alapvető jogainak súlyos sérelme esetén a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenységét vagy mulasztását is vizsgálhatja.

Az alapvető jogok biztosa további jogosítványokkal rendelkezik:

Kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

Az alapvető jogok biztosa, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek, továbbá a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesei figyelemmel kísérik a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését.

Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja

• az Országgyűlés,
• a köztársasági elnök,
• az Alkotmánybíróság,
• az Állami Számvevőszék,
• a bíróság, valamint
• az ügyészség nyomozást végző szerve kivételével az ügyészség tevékenységét.

Ha a beadvány alapján feltehető, hogy – e szervek kivételével – a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, az alapvető jogok biztosa kivételesen eljárhat.

A biztos nem járhat el

• ha a panaszolt ügyben született jogerős közigazgatási határozat közlésétől számítva több mint egy év telt el;
• ha az eljárás 1989. október 23-a előtt indult;
• ha a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indult, vagy már jogerős bírósági határozat született;
• ha a beadványt benyújtó személy a kilétét nem fedte fel, és annak hiányában a vizsgálat nem folytatható le. (Az alapvető jogok biztosához fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.)

Az alapvető jogok biztosa a beadványt elutasítja, ha

• az nem felel meg a fenti feltételeknek, vagy
• az nyilvánvalóan alaptalan,
• az ismételten előterjesztett, és érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz, vagy

Az alapvető jogok biztosa a beadványt elutasíthatja, ha

• azt névtelenül nyújtották be, vagy
• megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű.

A panasz benyújtásának módja:

A beadvány és a biztos eljárása illetékmentes. Az állampolgárok panaszaikat írásban és szóban személyesen nyújthatják be. A kérelemhez célszerű csatolni az ügyben eddig keletkezett és az elbíráláshoz szükséges iratok másolatát.

• Amennyiben az alapvető jogok biztosának, szakmai helyetteseinek, illetőleg a hivatalnak kifejezetten panaszt kíván küldeni kérjük használják az Ügyintézés menüpontot vagy a kezdőoldali
  Ügyet szeretnék indítani és Intelligens űrlap hivatkozások segítségével elektronikus úton teheti meg.
   
• Amennyiben e-mailben kíván panaszt tenni, szíveskedjék a
  panasz@ajbh.hu
  címet használni, amelyet kizárólag erre a célra tartunk fenn.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az e-mailben benyújtott panaszok intézése is az ügykezelés általános szabályai szerint zajlik, és a válaszadás alapvetően hagyományos módon, postai úton történik. Az érdemi intézkedés érdekében szíveskedjék állandó lakcímét, illetve postai levelezési címét a beadványban megadni. Ennek hiányában az e-mailben érkezett panaszával érdemben nem foglalkozunk. Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét a biztos nem fedheti fel.

levélcím: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

1387 Budapest Pf. 40.

Amennyiben személyesen szeretne panaszt tenni, ezt előzetes bejelentkezés alapján teheti meg.

Bejelentkezésre a  (06-1-) 475-7129; (06-1-) 475-7100 telefonszámokon, vagy honlapunkon elektronikus időpontfoglalás útján van lehetőség.

A Panasziroda nyitvatartási rendje:

címe:  1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11. >> térkép<<

Fontos, hogy tudja:

• Az alapvető jogok biztosának eljárására nem vonatkozik a 30 napos ügyintézési határidő.
• Az alapvető jogok biztosa eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg. Ha a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság áll fenn, annak orvoslására ajánlást tehet, az érintett hatósághoz, illetve annak felettes szervéhez, közszolgáltatóhoz vagy jogalkotó fórumhoz címezve.
• Az alapvető jogok biztosához fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.