null A 2022. évi beszámoló vitája a Nemzetiségi Bizottságban

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága május 22-én tartott ülésének vendége az Ombudsman és a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes voltak, akik bemutatták a „Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2022” című, B/3378. számon benyújtott beszámolójukat.

Kozma Ákos bevezetőjében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala különböző szervezeti egységeinek szakmai munkájáról, a menekültek érdekében végzett speciális jogvédelmi tevékenységről és a 2022. évi átfogó társadalmi tendenciákról beszélt a testület tagjainak. Kiemelte: a válságok hatásait az egyének mellett a nemzetiségi közösségek is megtapasztalhatták: az intézményfenntartók terhei jelentősen nőttek, a beruházások megvalósítása lassult vagy át kellett ütemezni azokat. A nehézségek ellenére örömmel tapasztalta, hogy a nemzetiségi kulturális autonómia intézményrendszere „válságálló módon” működik és egyes területeken képes volt gyarapodni is 2022-ben.


 

Szalayné Sándor Erzsébet ismertette a nemzetiségi jogterületen végzett munkáját, amelynek keretében 315 ügyben járt el, 1.852 levelet kezelt és 178 alkalommal vett részt nemzetiségi szakmai programokon. Elmondta, hogy 2022-ben a nemzetiségi jogterületen összesen 16 kiemelt jelentőségű szakmai dokumentum került kiadásra, ebből 4 közös jelentés, 5 elvi állásfoglalás és 7 jogalkalmazási javaslatot tartalmazó zárólevél. Az anyagok specifikus témái szerteágazóak voltak, így például: a nemzetiségek egyetértési jogának gyakorlása; a nemzetiségi köznevelési intézmények köznevelési szerződés keretében történő támogatása, nemzetiségi önkormányzati képviselők összeférhetetlensége, a nemzetiségi önkormányzatok működési transzparenciája, az iskolai hiányzások miatt indítható szabálysértési eljárások és más szankciók és a külterületen fekvő szegregátum lakosságának ivóvíz-ellátási problémái.

A szakmai anyagok kiadása mellett az ombudsmanhelyettes 2022-ben több olyan témát is kiemelt figyelemmel kísért, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a hazai nemzetiségi közösségekre. A korábbi évektől eltérően ezeknek csak egy része volt előre tervezhető, többségük aktuális társadalmi folyamatokra és strukturális problémákra való azonnali és szükségszerű szakmai válaszlépés volt. Ilyenként említette:
1. az Ukrajnából menekülő ukrán és roma személyek helyzetét,
2. az országgyűlési választásokat,
3. a népszámlálást,
4. a szegregációs tendenciákat,
5. az egyéni nemzetiségi névhasználatot és
6. a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépést.

Szalayné Sándor Erzsébet zárásként kiemelte: „A nemzetiségi biztoshelyettes intézménye és tevékenysége – az Alaptörvényben rögzített közjogi feladata és természete szerint is – nagyobbrészt az adott közösségre vonatkozó jog és jogérvényesítés egyenetlenségeire, ellentmondásaira, egyes jelenségek társadalmi fogadtatására hívja fel az érintettek figyelmét – mindig annak érdekében, hogy a magyar jogrendben létező és a nemzetiségi közösségeink identitásának megőrzését szolgáló kivételes, nemzetközi viszonylatban egyedülálló jogszabályi keretek tényleges megvalósulása biztosított legyen.” 

A 2022. évi beszámolót és az arról készült INFO.lapot itt megtalálhatja.
A testület a beszámolót 10 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta, és az Országgyűlés számára elfogadásra javasolta, egyúttal méltatták és megköszönték az Ombudsmanhelyettes nemzetiségi közösségek védelmében kifejtett tevékenységét. A bizottsági véleményt Giricz Vera ruszin és Kreszta Traján román szószólók képviselik majd a plenáris vitán.