Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága

Április 8-án világszerte a roma kultúra értékeit ünnepeljük. Idén azonban – csakúgy, mint tavaly, a járvány kitörése idején – érdemes ezt az alkalmat most kivételesen a roma kultúra kiemelt jelentőségének hangsúlyozása mellett arra is felhasználni, hogy felhívjuk a figyelmet a társadalmi szolidaritás szükségességére, elsősorban arra, hogy ezekben a nehéz időkben különösen fontos az egymásra való odafigyelés, a sérülékeny társadalmi csoportok – köztük a roma közösségek – hatékony gyakorlati támogatása.

Budapest, 2020. december – Napjaink egyik legnagyobb kihívása annak elérése, hogy a társadalom tagjainak reakciója az emberi jogok, így különösen a nemzetiségi közösségek tagjai számára biztosított jogok bármilyen megsértése esetén ismereteken alapuló, előítéletektől mentes és megfontolt legyen. E körben a közszereplők felelőssége rendkívül nagy, hiszen megszólalásaikkal a meglévő folyamatokat bármilyen irányban felerősíthetik, személyes példájukkal, megnyilvánulásaikkal hozzájárulhatnak a közbeszéd színvonalának emeléséhez, de a negatív tendenciák felerősödéséhez is – hívja fel a figyelmet frissen kiadott elvi állásfoglalásaiban dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes.

a budapesti Roma Holokauszt Emlékmű megrongálásával kapcsolatos intézkedésekről és a gyűlölet motiválta incidensek elleni fellépés szükségességéről

A német nemzetiségi közösséget sértő kijelentésekről, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés szükségességéről és a videómegosztó platformokon megjelenő sérelmes tartalmak elleni fellépés lehetőségeiről

Az elvi állásfoglalás középpontjában kiemelten a roma nemzetiség több szempontból is speciális jellegű történelmének oktatásával összefüggő kérdések állnak: elsődleges célja az, hogy a hazai szakmai közönség számára bemutassa az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2020)2 számú ajánlását, amely iránymutatást ad és konkrét megoldási lehetőségeket kínál a romák történelmének és kultúrájának az iskolai tantervekbe és tananyagokba való beillesztésével kapcsolatban.

Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentést adtak ki egy roma nemzetiségű személy özvegyi nyugdíjának elbírását érintő eljárással összefüggésben. A közös jelentés megállapította, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság súlyosan megsértette a hatóságok közötti együttműködés elvét, valamint az ügyféllel, illetve az érintett szervekkel szembeni jóhiszeműség követelményét. A rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján megállapították, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai a panaszos ügyében nem tartották be az Ákr.-ben elírt határidőt, azt jelentősen túllépték. Összességében azt is megállapították, hogy az elhúzódó eljárás a jogállamiság elvéből eredő tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal kapcsolatban visszásságot eredményezett. A biztos és biztoshelyettes közös jelentésének célja az volt, hogy az érintett, illetékes hatóságok a jövőben a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával járjanak el, megelőzve a felmerült alapjogi visszásság ismételt előfordulását, egyidejűleg elősegítve azt is, hogy a roma nemzetiségű ügyfelek esetében az egyenlő bánásmód követelménye az eljárás minden szakaszában maradéktalanul érvényesüljön

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes volt a 2020. évi Nemzetközi Roma Nap központi ünnepségének fővédnöke

Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentést adtak ki egy megyei jogú város német nemzetiségi önkormányzatát érintő, nemzetiségi nevelési-oktatási intézményvezetői megbízásához szükséges egyetértési jogának gyakorlásával összefüggő ügyben. A jelentésben a biztos és a biztoshelyettes egy konkrét köznevelési ügyhöz kapcsolódóan a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogának biztosítására kérte fel az Emberi Erőforrások Minisztériumát, és kezdeményezték a Nemzetiségi törvény 2020. január 1-jétől hatályos, egyetértési jogra vonatkozó módosításának az átgondolását.

Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentést adtak ki egy roma nemzetiségű személyt és családját érintő temetkezési eljárással összefüggésben. A jelentésben megállapították, hogy a településen alkalmazott temetkezési gyakorlat a helyi szabályozási környezet hiányosságai és a kialakult eljárásrendek miatt alapjogokat sértett, ehhez kapcsolódva pedig az elhunyt személy családtagjainak egyenlő bánásmódhoz fűződő joga is sérült.

A 2021. évi népszámlálás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban a nemzetiségi jogterületet érintően felmerült komplex kérdések árnyalt és objektív szakmai szempontokra alapozott bemutatása céljából Szalayné Sándor Erzsébet 2020. április 14.-én kiadta 2/2020. számú elvi állásfoglalását a 2021. évi népszámlálás előkészítését és annak végrehajtását érintő, nemzetiségi jogi vonatkozású kérdésekről.

A koronavírus-világjárvány idején a Magyarország bizonyos régióiban a jelenlegi veszélyhelyzettől függetlenül is nehéz körülmények között élő, nélkülöző roma családok is rendkívüli kihívásokkal szembesülnek, és segítségre szorulnak – erre hívja fel a figyelmet a roma kultúra magyar és egyetemes értékei, valamint a következő generációk előtt álló lehetőségek mellett Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, egyetemi tanár a roma kultúra világnapja alkalmából.

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes üzenete a koronavírus járvány Roma közösségeket érintő kihívásairól